Szerkesztő:Hoi/jogur
Kérdések:
jogur vagy jugar?
Hogyan írjuk ezeket angolul?
FIGYELEM! EZ A LAP BESZELGETÉSRE KÉSZÜLT. BÁRKI ÍRHAT RÁ. hoi. 2012. január 9., 21:27 (CET)
A téma a rádióban szerepelt
szerkesztésJanuár 9-én a Kossuth (MR1) Rádióban 8:30 és 8:42 között szerepelt a téma. Egy kinai-magyar házaspár kutatásai révén. 3 hétig meghallgatható a hangtárban a radio.hu oldalon.
Ezt nem blognak szántam, hanem egy majdan létrejövő wiki cikk vitalapjának. hoi. 2012. január 10., 20:09 (CET)
Én sokat nem tudok a témáról, de megdöbbentő volt a rádió műsor. Javaslom tényleg meghallgatni. Most Hidas Pali utólagos engedélyével idemásolom amit nekem írt. hoi. 2012. január 10., 22:12 (CET)
Szia,
Ahogy nézem a webet, gondolom a jogurok/jugarokról van szó, a tibeti fennsíkon élő népről, akiknek népzenéje állítólag hasonlít a magyarra. Úgy látom, sárga ujguroknak is nevezik őket. Egyszer majd nekiállok átnézni a nevezéktant, mert össze lehet benne keveredni. A mai ujgurok pl. nem azonosak a középkori ujgur birodalom vezető népével.
De hasonlóan kavarodás van az ugor névvel is. Van egyrészt ami a finnugorban előfordul, ezt az oroszok adták névül, ahogy tudom (jugor). De az ogurok török népének is van ugor, ugur, sőt ogor alakja is.
Üdv, Pali
Közben eszembe jutott, hogy a kunok révén biztosan élnek közöttünk szárik avagy sárga ujgurok, ahogy az a kunok szócikkében benne van Vásáry István alapján. Azt, hogy a saragurokhoz van-e közük, kérdés. Valószínűleg azt mondaná egy történész, hogy sem ezt, sem az ellenkezőjét nem tudjuk bizonyítani. Egy név át is szállhat, de hasonló logika alapján újra ki is adható. A kunok részét képező szárikról vagy akkori sárga ujgurokról úgy gondolják néhányan, hogy a közéjük keveredett – kelet-iráni, andronovói – hotáni szakák révén válhatott a hajuk világossá. Paulus Pontius Crassus vita 2012. január 11., 18:44 (CET)
Tehát volt egy kinai, aki elvett egy magyar hölgyet. Szerette Kodályt és értett a népzenéhez. Azt mondja, hogy a jogur népzene nagyon hasonló a magyarhoz. Két link a témában: hoi. 2012. január 11., 19:56 (CET)
Kultúrkör
szerkesztésA kinai nagy fal tövéből származnánk? Kérdezték az említett időpontban az MR1 Kultúrkör c. műsorában. A két interjú alany Dul Ja Xiong, a Zeneművészeti Főiskola professzora és felesége Horváth Izabella néprajzkutató volt, akik az óbudai népzenei iskolában tartottak előadást. Arról is beszéltek, hogy a jugar vagy jogur népzenében és a magyarban mi a közös. Ill. mi a közös az ujgur és a magyar népzenében. A kinai prof. 1964-ben olvasta Kodály könyvét a magyar népzenéről. A magyar népzenének 3 nagyon fontos vonása van:
- pentatónia, főleg a "lá"
- az 5 hangjegyű szerkezet
Xiong ezen nagyon meglepődött. Akkor a kinai zeneakadémia hallgatója volt, és kiküldték öket népzenét hallgatni. Ő volt az első aki eljutott a jugarokhoz. A jugar énekek olyanok mintha magyarok lennének, ugyanazok a jellegzetességeik. A jugarok észak Kinában vannak. Azt hiszem ez azt is jelenti, hogy közösek a két nép gyökerei, mondta a kinai prof. A kinai történelem szerint a jugar nemzetség a kinai han (jól mondom?) dinasztia leszármazottja. Mivel a kinai dinasztiák történetei megvannak az elmúlt 1500 évből, ezért ez bizonyítható. Legalább három dinasztiánál említik a jugarokat. Még a dalaikról is van említés. Dalszövegek is maradtak ránk. Vannak-e más népek is, kérdezi a riporter. Néhány nép van, ugyan, de náluk nem található meg az a tökéletes azonosság mint a jugaroknál. A mongol dalok és a han kinai dalok is hasonlóak, de csakis a kinai nagy fal mentén találhatók ezek a népek. A prof. szerint, ha más nemzetiségekké is váltak ezek az emberek, de eredetileg összetartoztak.
1989-ben ismerkedett meg a feleségével. 1992-ben házasodtak össze. A jugoruk egy türk nép. A kazahoknak a népművészetében is fellelhető hasonlóság. Kinában több türk nép is él. A joguroké a legősibb türk nyelv. A jogurokból a "hesi-átjáróban" van kb. 10 ezer. Újgorból 8 millió van. A hölgy a mesékben megtalálta a fehér ló fiát. Ez a magyaroktól nyugatra sehol nincs meg. A szerelmi népdalokat tanulmányozta még. Az észak kianiaknál talált hasonlóságot. Ennyi volt a rádióban 8-9 percben. hoi. 2012. január 12., 19:26 (CET)
Mindig az jön ki, hogy az indoiráni–török–obi-ugor kultúráknak vannak átfedése, pl. az andronovói kultúracsalád kérdésköre is ide tartozik. De hogy pontosan mi történt, mikor és hogyan, annak ismeretétől még nagyon messze vagyunk. Paulus Pontius Crassus vita 2012. január 13., 10:25 (CET)
Zárásképpen idemásolom Laszlovszky András hozzászólását is, hogy egy helyen legyenek. hoi. 2012. január 14., 21:04 (CET)
No, már tisztább a dolog. Sajnos a belső-ázsiai és kínai népekhez kevéssé értek, rengetegen voltak és bonyolultak a kapcsolataik, történetük. Az viszont biztos, hogy a magyar őshazaelméletek Kelet-Európától a Nagy Falig és Észak-Szibériától a Kaukázisig minden térséget meggyanúsítottak már azzal, hogy ott volt a magyar őshaza. Ezek közül jelenleg az uráli őshaza a legkevésbé valószínű, de úgy gondolom első közelítésben, hogy mindegyik igaz: a honfoglaló magyarságban ekkora területről származó elemek voltak, illetve a későókori és koraközépkori népszétrajzások során a magyarokkal kapcsolatba hozható népek ekkora területen terjedtek el. Tovább megyek, a japán népzene is pentatonikus és dallamvilága kísértetiesen hasonló a magyarhoz. Ezt érdemes meghallgatni: Scorpions: Kōjō no Tsuki, mintha egy magyar siratót hallgatnál japánul! Szóval nem tartok lehetetlennek semmilyen kapcsolatot, de konkrétat nem tudok róla és nincs hozzá forrásom. LA
pankuš→ 2012. január 12., 19:45 (CET)