Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2
| Langau | |
 | |
| Langau központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Irányítószám | 2091 |
| Körzethívószám | 02912 |
| Forgalmi rendszám | HO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 22,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Langau weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Langau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Horni járásában. 2023 januárjában 699 lakosa volt.
Elhelyezkedése szerkesztés
Langau a tartomány Waldviertel régiójában fekszik közvetlenül a cseh határ mellett, a Langauer Bach folyó mentén. Területének 14,5%-a erdő, 77,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Hessendorf (42 lakos 2023-ban) és Langau (657 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Hardegg, délkeletre Weitersfeld, délre Geras, nyugatra Drosendorf-Zissersdorf, északnyugatra Stálky, északkeletre Šafov (utóbbi kettő Csehországban).
Története szerkesztés
St. Georgen területe a régészeti leletek tanúsága szerint az újkőkor óta lakott. A római korban itt vezetett a limeshez vezető út. Az Ybbs menti síkságon Nagy Károly seregei 788-ban nagy győzelmet arattak az avarok felett.
A települést valószínűleg Otto bambergi püspök alapította a 12. század elején. 1200 körül megemlítik plébánosát, de a falu ekkor még nem volt teljes jogú egyházközség, hanem Amstetten alá volt rendelve. A Szentföldre tartó keresztes hadak többször átkeltek az Ybbsfelden, például 1147-ben III. Konrád 70 ezer katonájával, illetve Barbarossa Frigyes 1189-ben.
Bécs 1529-es és 1683-as ostromakor a portyázó török lovasság kifosztotta a falut. A temető bejáratánál található ún. török kereszt az allersdorfi Gstadtmoarhof tanya gazdasszonya meggyilkolásának állít emléket. A lakosság sokat szenvedett a rekvirálásoktól, fosztogatásoktól az osztrák örökösödési háború (1741) és a napóleoni hadjáratok (1809) idején is
1850-ben megalakult a községi önkormányzat. 1931-ben Krahof anyagi viták miatt különvált, de 1971-ben újraegyesült St. Georgennel. A település 1935-ben kapott önálló egyházközséget, 1976-ban pedig önkormányzatát mezővárosi rangra emelték.
Lakosság szerkesztés
A langaui önkormányzat területén 2023 januárjában 2863 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% pedig egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,8%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,8% ortodoxnak, 0,9% mohamedánnak, 2,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,1%) mellett a szerbek alkották 11 fővel (0,4%).
A népesség változása:
Látnivalók szerkesztés
- a Szt. György-plébániatemplom
- Szent György-szobor (Odin Mohammed Rosenzweig alkotása, 2014)
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- A település honlapja
- St. Georgen am Ybbsfelde Statistik Austria
- St. Georgen am Ybbsfelde Gedächtnis des Landes
Ez a szócikk részben vagy egészben a Langau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
