Főmenü megnyitása

James Hopwood Jeans OM (1877. szeptember 11., Ormskirk, Lancashire – 1946. szeptember 16. Dorking, Surrey) angol fizikus, csillagász, 1928-tól Sir James Hopwood Jeans.

James Jeans
Sir James Hopwood Jeans az 1930-as években
Sir James Hopwood Jeans az 1930-as években
Életrajzi adatok
Született1877. szeptember 11.
Ormskirk (Lancashire)
Elhunyt1946. szeptember 16. (69 évesen)
Dorking, (Surrey)
Ismeretes mint A Rayleigh–Jeans-törvény egyik levezetője
Nemzetiség angol angol
Állampolgárság angol angol
Iskolái Trinity College
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Trinity College Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Szakterület Fizika, csillagászat
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagság
  • Royal Society, 1906

  • Hatással volt
  • John William Strutt
  • Edward Arthur Milne
  • Max Planck
  • Hatással voltak rá
  • John William Strutt
  • Edward Arthur Milne
  • A Wikimédia Commons tartalmaz James Jeans témájú médiaállományokat.

    ÉleteSzerkesztés

    Apja William Tulloch Jeans parlamenti tudósító és közíró volt. Általános- és középiskolai tanulmányait a northwoodi Merchant Taylors' School-ban, majd a camberwelli (London) Wilson's Grammar School-ban végezte.

    A Cambridge-i Egyetemen hamar kitűnt matematikai tehetségével, ezért őt és Godfrey Harold Hardy-t Robert Rumsey Webb és Gilbert Walker külön felkészítette a Mathematical Tripos matematika versenyre. A harmadik évfolyam végén az évfolyam legjobb matematikusainak sorrendjében Jeans megosztott második, Hardy negyedik helyezett lett.

    Tanulmányai után is Cambridge-ben maradt, ahol 1901 októberében lett a Trinity College tagja, mint az alkalmazott matematika oktatója. 1904–1910 között Princetoni Egyetemen volt az alkalmazott matematika professzora, majd visszament Cambridge-be. Közben (1906 májusában) a Royal Society tagjává választották.

    1923–1944 között a Wilson-hegyi Obszervatóriumban dolgozott.

    MunkásságaSzerkesztés

    CsillagászkéntSzerkesztés

    1914-ben Edward Arthur Milne-nel közösen kimutatta, hogy a Holdnak nem lehet légköre, mert gravitációs tere nem elég erős annak megtartásához.

    1919-ben publikálta a róla elnevezett elméletet a Naprendszer keletkezéséről; eszerint a bolygók anyagát egy, a Naphoz közel elhaladó másik csillag árapálykeltő gravitációs hatása szippantotta volna ki a Napból. Ebből arra következtetett, hogy mivel az ilyen találkozások nagyon ritkák kell legyenek, a legtöbb csillagnak nincsenek bolygói; a Naprendszer és vele az emberiség gyakorlatilag egyedülálló az egész Világmindenségben. Csak az 1940-es évek végére bizonyosodott be, hogy a bolygók nem jöhettek így létre.

    Jelentős eredményeket ért el a csillagok belső szerkezetét és az egyensúlyi alakzatokat vizsgálva.

    FizikuskéntSzerkesztés

    Legjelentősebb teljesítménye lord Rayleigh-vel közösen a feketetest-sugárzás kis frekvenciájú tartományában érvényes Rayleigh–Jeans-törvény levezetése. Ez a klasszikus fizika elméletén alapuló analitikus függvény a nagyobb hullámhosszakon (azaz az alacsony frekvenciatartományban) jól írta le az emisszióképesség hullámhossz-, illetve frekvenciafüggését, a frekvencia növelésével azonban a végtelenbe tartott — ez a (természetesen lehetetlen, a tapasztalatoknak ellentmondó) sajátossága volt úgynevezett ultraibolya katasztrófa. Ezt az ellentmondást, ami szükségszerűen következett a klasszikus fizika tételeiből, csak Max Planck kvantumhipotézisével sikerült kiküszöbölni.

    Fontosabb műveiSzerkesztés

    CikkekSzerkesztés

    MonográfiákSzerkesztés

    • The Dynamical Theory of Gases (1904)
    • Theoretical Mechanics (1906),
    • Mathematical Theory of Electricity and Magnetism (1908),
    • The Universe Around Us (1929),
    • Through Space and Time (1934),

    EmlékezeteSzerkesztés

    • Jeans-kráter a Holdon
    • Jeans-kráter a Marson.

    Születésének 100. évfordulójára írta Robert Simpson angol zeneszerző a róla elnevezett 7. vonósnégyesét.

    JegyzetekSzerkesztés

    FordításSzerkesztés

    Ez a szócikk részben vagy egészben a James Jeans című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

    ForrásokSzerkesztés