Szerkesztő:Jablonczay/próbalap
Élete szerkesztés
Nagymihályon nevelkedett, 1920-as években újságíróként és költőként ismert a Felvidéken és Magyarországon egyaránt. A Kassai Naplóban indult, a Prágai Magyar Hírlap és Magyar Újság szerkesztője lett. Magyarországon a Nyugat, a Múlt és Jövő, a Testvér, A Szép Szó, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap közölte írásait.[1] Tagja volt a Masaryk Akadémiának.[2] 1939-től 1942-ig a fasizmus csehszlovákiai előretörésekor Nagymihályon gettóba zárták. Ekkori írásainak egy részét elásta az udvaron, ezek elvesztek, naplójának egy része viszont megmaradt. 1942 decemberében a csehszlovákiai zsidó deportálások kezdetén Magyarországra szökött, itt még a Cserépfalvinál kiadhatta kisregényét (Nyártól nyárig, 1943) .1944 március 21-jén letartóztatták, előbb a Zrínyi utcai börtönbe, majd Kistarcsára hurcolták, onnan Adolf Eichmann személyes parancsára[3] Auschwitzba deportálták. (Ezzel a Német Birodalom az akkor érvényben lévő magyar törvényeket is megszegte.)[3] Végül Fallerslebenbe, egy hadi gyárba került kényszermunkára. Az amerikai katonák Salzwederben szabadították fel.
Túlélve a holokausztot 1945-ben egy rövid ideig egy pozsonyi szlovák lap munkatársa volt, majd 1949-ben Izraelbe emigrált. Haláig újságíróként dolgozott a Tel-Avivban működő Új Keletnek és előadóművészként költői esteken lépett fel. Tanúvallomást tett az Eichmann-perben (1962. május 25.)[4],a Hunsche-Krumey tárgyaláson is (Frankfurt, 1963).
Pályakép szerkesztés
Pályája verseskötetekkel indult, első két kötetében fő témája egy fiatal lány szerelmi vágyai. Többnyire kötetlen szabadversek, amelyek a zsidó zsoltárokhoz hasonlítanak.[5] Későbbi versei erősen antifasiszták. Első önéletrajzi kötetét még 1937-ben írta meg Dallos István felszólítására. Magyarországon megjelent könyve a Lélek ellenáll, csonkán is történelmi forrásmunka. 1966-ban Juhász Ferenc meghívására Magyarországra látogatott és a Könyvnap díszvendége volt.[6] 1966-1967-ben több interjút adott,[m 1] és több cikk jelent meg Lélek ellenáll című könyvéről. [m 2]
- ↑ Csanda Sándor: Első Nemzedék, Pozsony, 1982
- ↑ Egri Viktor: A lélek ellenáll (Szenes Erzsi naplója) Irodalmi Szemle 1966/7
- ↑ a b Filep Tamás Gusztáv: Szabályosan kiloptak bennünket Magyarországról, Irodalmi Szemle, 2012/8
- ↑ Testimony of Erzsi Elisheva. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
- ↑ Magyar Zsidó Lexikon/szerk. Újvári Péter Budapest: Pallas, 1929
- ↑ Szenes, Erzsi. A lélek ellenáll. Budapest: Szépirodalmi [1966]
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>