Az idézőjelpór Közép-Európában elterjedt szegénylegény-fajta, amely arisztokratikus hagyományokat imitálva magát gyakran illeti az Alsó valmint Felső melléknevekkel, minthogy törzsi hierarchiájában ezeket csak a Király valamint a tisztázatlan funkciójú Ász előzi meg rangban - itt jegyzendő meg, ezen utóbbiak még nem kerültek ki idézőjelpórok közül.

Története

szerkesztés

Az első idézőjelpórt 1985-ben regisztrálták Ópusztaszer határában, majd a rendszerváltás követően a körükben zajló demográfia robbanás következtében az egész Alföldön elterjedt, ma már a legeldugottabb falu sem lehet meg egy jólmegtermett idézőjelpór nélkül. Bizonyos híresztelések szerint az első példányok az MTA Ortográfiai Intézetének kísérleteiből származnak, ám ezt cáfolni látszik az a tény, hogy e mára pótolhatatlan hungarikummá vált szociotikum tenyésztésére vonatkozó információkat az Intézet magasabb államtitokra hivatkozva visszatartja.

Funkciója

szerkesztés

A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Stb.

Tulajdonságai

szerkesztés

Az idézőjelpór mint művelet

szerkesztés

1.Kommutatív (bármely két idézőjelpór tetszőlegesen felcserélhető)
2.Asszociatív (tetszőlegesen csoportokba rendezhető)
3.A rendbontásra nézve disztributív (a tömegből kiemelhető és előállítható)

Az idézőjelpór mint reláció

szerkesztés

1.Reflexív (Minden idézőpór önmaga)
2.Anitszimmetrikus (Ha az egyik idézőjelpór a másik, és a másik is az egyik, akkor ugyanazok)
3.Tranzitív (Ha ez az idézőjelpor emez az idézőjelpór, és emez amaz, akkor ez amaz az idézőjelpór)

Amint a fentiekből kitűnik az idézőjelpór relációként rendezési, amelyből egyből világossá válik műveletkénti kiemelhetősége a rendbontásra nézve.

Az idézőjelpór mint akarat és képzet

szerkesztés

1.Az idézőjelpór nem irányul.
2.Az idézőjelpór imaginárius része képzetesnek is neveztetik.

Az idézőjelpór mint ember

szerkesztés

Az idézőpór, bár általában flegmatikus, javarészt hirtelenharagú, de minthogy emlékezete csalhatatatlan a bosszú legnagyobb mesterei közé tartozik - en bloc. Minthogy meglehetősen joviális a természete, a munkanélküli idézőjelpór telente gyakran dolgozik bérmikulásként, ám hogy lelkiismeretét megnyugtassa, csak rózsaszín jelmezben, nehogy félrevezesse pácienseit. Az idézőjelpór olykor melankólikus; ilyenkor olyan, mint egy gyengébb kiadású Szindbád-utánérzés.

Az idézőjelpór metafizikai aspektusai

szerkesztés

1.Az idézőjelpórt lehet szeretni vagy nem szeretni.
2.Az idézőjelpór senkinek sem a magánügye.
3.Az idézőjelpór kétoldalról zárt és középen nyílt.

Az idézőjelpór különös ismertetőjegyei

szerkesztés

1.Szereti a pálpusztai sajtot.