Szerkesztő:Kreamar/Civillista
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A civillista monarchikus államformában az állami költségvetésnek az az alkotmányos tétele, amelyet a törvényhozás az államfő és az uralkodó család szükségleteinek fedezésére megszavaz. A civillista felhasználásáról az államfő korlátlanul, számadás kötelezettsége nélkül rendelkezik, az sem adóval meg nem terhelhető, sem végrehajtás alá nem vonható.
A szó eredete
szerkesztésA német Zivilliste (vagy Civilliste) szó latinosított végű alakjából származik. A civil- szóelem itt arra utal, hogy a civillista eredetileg a polgári (civil) kormányzat költségeinek jegyzékét tartalmazta. [1]
Jellemzői
szerkesztés„... Nagyságát vagy a jövőben változás alá nem eső összegben az uralkodó élettartamára (Anglia, Spanyolország, stb.) vagy meghatározott időtartam nélkül további intézkedésig (mint 1919-ig Poroszországban), vagy évről-évre, esetleg (mint Ausztriában és Magyarországon 1918-ig) hosszabb, de meghatározott időtartamra állapítják meg. A civillista az európai államokban mindenütt az alkotmányos kormányzat fejlődésével párhuzamosan alakult ki, így volt Angliában is, ahonnan a különben helytelenül alkalmazott szóhasználat ered. Mint Európa valamennyi államában, úgy eredetileg itt sem voltak az udvar kiadásai az egyéb állami kiadásoktól különválasztva. Hosszas parlamenti harcok eredményeként III. Vilmos alatt, a 17. század végén a hadsereg és a hajóhad kiadásait a polgári kormányzat (Civil Government) kiadásaitól szétválasztották s az előbbit a parlament ellenőrzése és igazgatása alá helyezték. Ez időtől kezdve a budgetnek második részét, amelyben az udvartartás költségei az akkori polgári közigazgatás jövedelmeivel és kiadásaival együttesen szerepeltek, a parlamenti szóhasználat civil list-nek nevezte el, a civillista azonban az államháztartás többi tárcáitól véglegesen csak Viktória királynő trónraléptekor (1837) különült el, aki a koronajövedelmeket a parlament rendelkezésére bocsátotta és helyette évi 385.000 £ civillistát szavaztatott meg az udvartartás költségeire. A civillista kifejezés Angliában csak ez idő óta jelenti kizárólag az udvartartás költségeit. A civillista angol közjogi rendszere meghatározott pénzösszeget vesz évenként az udvartartás költségeire, így Angliában, Spanyolországban, Olaszországban. Ezzel szemben állott 1919 előtt a különböző német államok civillista-rendszere, amelyben az uralkodó és az uralkodóház háztartási költségei ingatlanokkal voltak fedezve. Az uralkodóház tagjai vagy a civillista összegéből kapják apanázsukat (így volt ez Ausztriában és Magyarországon, Poroszországban), vagy esetről-esetre minden családtag részére külön állapítják meg (Anglia, Spanyolország). Magyarországon először az 1848 : III. t.-c. rendelkezett a civillistáról, a kiegyezés óta tízévenként szavazta meg a kettős monarchia mindkét parlamentje egyenlő összegben, külön-külön 11,300.000 koronában. Az angol civillista ugyanekkor 470.000 font volt, a japán 4,500.000 yen, a holland 1,784.000 doll. forint, a svéd 1,877.000 svéd korona. A német császárnak nem volt külön civillistája, évenként a birodalmi rendelkezési alap állott rendelkezésére, a porosz koronajavak évi jövedelme 7,719.296 márka volt. A bajor civillista 4,231.044 márkára rúgott 1914 előtt. A köztársaságokban az elnök részére megállapított javadalmazás nem tekinthető civillistának. Ezek a javadalmazások aránylag alacsonyak és ezért ú. n. reprezentációs költségekkel egészíttetnek ki. A francia köztársasági elnök a világháború előtt évi 600.000 frank fizetésen kívül, 300.000 fr. reprezentációs és ugyanennyi utazási költséget, az U. S. A. elnöke hivatali működése tartamára 50.000 dollárt kapott. A magyar kormányzó az 1920 : II. t.-c. alapján évi 3.000.000 korona, az 1925 : IX. t.-c. alapján 48.000 aranykorona tiszteletdíjat, jelenleg az 1928:XXIII. t.-c. szerint 120.000 pengőt kap, s minthogy a törvény szerint udvara nincs, a kabinetiroda költségeit a költségvetés keretében állapítják meg (az 1928 : XXXIII. t.-c. a kormányzóság költségeire 158.910 pengőt állapít meg. A királyi épületek kezelése, a főudvarnagyi bíróság és nyugellátások pedig külön tételekként szerepelnek) s nem illetik meg a király személye részére biztosított különleges adómentességek sem, külön rendelkezés nélkül. [2]”
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/c-F1A43/civillista-F1AE8/
- ↑ Közgazdasági Eciklopédia 1. Ab-Dühring (Budapest, 1929)673-674. old.