Szerkesztő:Kreamar/Józef Ignacy Kraszewski
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Józef Ignacy Kraszewski (1812. július 28.- Genf, 1887. március 19.) lengyel író.
Életpályája
szerkesztésNemesi családból származott. Egyetemi tanulmányait Vilnában végezte. Részt vett az 1830-as novemberi felkelés előkészítésében való részvételért két évet töltött börtönben. 1838-ban feleségül vette Z. Woroniczównát, a hercegprímás unokahúgát. 1853-ban Vilnából Zytomierzbe költözött.
Gródeki birtokán gazdálkodva az Atheneum (Vilna, 1841—51) című folyóiratot adta ki. Ezután Varsóban a Gazeta Polska (1860—62) című lapot szerkesztette. 1863-ban végleg elhagyta Varsót és Drezdában telepedett le, ahol (1876) szász polgárjogot kapott. 1879-ben nagy ünnepek közt ülte meg 50 éves írói jubileumát Krakkóban. 1884-ben hazaárulás címén perbefogták, mert a német katonai kezelés bizalmas iratait eladta Franciaországnak; a lipcsei főtörvényszék 3 és fél évi várfogságra ítélte és a marburgi fogházba szállították. 1885 év őszén megrendült egészségének helyreállítása végett óvadék (kaució) ellenében szabadságot kapott és Olaszországba utazott (San Remo) onnan pedig betegen Genfbe ment, hol meghalt.
Munkássága
szerkesztésAz irodalom minden műfaját művelte több-kevesebb sikerrel, nem számítva rengeteg cikkeit és levelezését. Irodalmi szempontból Kraszewski főérdeme az, hogy regényeivel (240) kiszorította hazájából a francia regényirodalmat és hatalmas lökést adott a lengyel nemzeti szellemnek. [1]
Egyike volt a legtermékenyebb íróknak, mintegy 600 kötetnyi könyve jelent meg. A lengyel irodalomban főleg abban van a jelentősége, hogy népszerű regényeivel kiszorította az akkor divatos, kétes értékű francia irodalmat és hozzászoktatta a lengyel közönséget az eredeti hazai könyvek olvasásához. Nagyobbára történeti regényeket írt, de több egykorú tárgyú regényt, verseket, színdarabokat, terveket is. Nevezetesebb regényeit a nyolcvanas években magyarra is lefordították (A kor gyermekei; Morituri; Ulana; Hogyan házasodott meg Pál úrstb.). [2]
Művei
szerkesztésLegismertebb regényei és elbeszélései
szerkesztés- Brühl gróf (Heinrich von Brühlről) (1865);
- Hrabina Cosel (Kosel grófnő, 1874);
- Ulana (Vilna 1843);
- Chata za wsia (A faluvégi kunyhó, Pétervár 1854—55);
- Dzieci starego miasta (Az ősi város gyermekei, 1863);
- Stara basa (Régi rege).
Írt még számos lírai verset, drámát, vígjátékot, történeti, művelődéstörténeti, esztétikai, bölcsészeti és régiségtani munkát. Magyarul megjelentek: A kor gyermekei, ford. Timkó Iván (Budapest 1882); Morituri, ford. Scossa Dezső (u. o. 1880); Utána, ford. Timkó Iván (u. o. 1890); Hogyan házasodott meg Pál úr? ford. Leövey Klára (u. o. 1886); V. O. Bogdanovits, K. in seinem Wirken und seinen Werken (Leipzig 1879); P. Chmielowszky,J. I. K. (Krakkó,1888)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_12/?query=kraszewski&pg=270&layout=s Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914) 269. old.
- ↑ olnai Új Világlexikona 9. kötet https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_TolnaiVilaglexikon_09/?query=kraszewski&pg=221&layout=s