Wikipédia

Szerkesztő:Kreamar/Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Zrt.

< Szerkesztő:Kreamar
(Szerkesztő:Linkoman/Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Zrt. szócikkből átirányítva)
 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.


A Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Zrt. egy nagy múltú magyar vegyipari vállalat. Rövid neve: Caola Zrt.

Székhelye szerkesztés

1117 Budapest, Hunyadi János út 9. [1]

Diósd, Homokbánya út 77. [2023]

Története szerkesztés

Hutter szerkesztés

Hutter József szappanfőző mester 1831-ben alapította gyárát. A Hutter Rt. 1917-ben alapította meg az Elida Magyar Illatszer és Ppiperszappangyártó RT-t.

Baeder szerkesztés

Baeder Hermann 1918-ban alapította meg a Baeder Illatszer Rt-t.

Nem sokkal később bevezette a Caola márkanevet. Baeder Hermann lányát Carolának hívták, a Caola a lány nevére utal.

Főbb termékei voltak: Ovenall fogkrém, Caola szappan és vitaminos krém, Exotic kozmetikai cikkek

Schimmel és Társa szerkesztés

A Schimmel cég anyavállalatának a Sachsse-céggel történt fúziója következtében a Schimmel-cég Liesingben, Bécs mellett és Celjében (Jugoszlávia) fióktelepekhez jutott, 1922-ben pedig Budapest-Rákosfalván Schimmel és Társa (rövidítve:Schimmel és Tsa) cég alatt fiókgyárat alapított. A fióktelepet 1929-ben alakították át részvénytársasággá, Schimmel és Társa Rt. néven. A korszerű gyártelepen gyártott, a miltitzi gyártmányokkal teljesen azonos minőségű olajokat és esszenciákat hozott forgalomba, továbbá raktáron tartotta az anyacég összes gyártmányait is. A budapesti gyártelep vezetője Irgang Kálmán volt.[2]

A cég székhelye Budapest XIV. kerületében, a Vértes utca 6-8. alatt volt. [3]

1945-ben a kifosztott gyártelep szovjet tulajdonba került, a potsdami megállapodás alapján. 1953-ban a magyar állam visszavásárolta a telepet, amely 1954-ben a Kompozíció Illólaj és Vegyészeti Vállalat nevet vette fel.

Az államosításokat követően szerkesztés

Számos elődvállalata a második világháború utáni államosítás során megszűnt. Az államosított vállalat neve 1963-ban Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár lett. A vállalat az Elida Szappangyár, az Albertfalvai Vegyigyár, a Cipő- és Parkettpasztagyár, a Vénusz Kozmetikai Gyár és a Kompozíció Illóolaj és Vegyészeti Gyár össszevonásából keletkezett.

A Gazdasági Bizottság határozata alapján [4], az Élelmezésügyi Minisztérium Növényolaj és Háztartásvegyipari Igazgatósága megszűnésével, 1963. július 1-jén két különálló országos nagyvállalat alakult: a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Országos Vállalat, valamint a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat (1964-től; addig: Illatszer és Kozmetikai Vállalat).

A Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat (székhelye: Budapest, XI. Bocskai út 90.), az alábbi gyáregységeket, különálló raktárakat és illóolaj-lepárló telepeket ölelte fel:

  • Elida szappangyár,
  • Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár,
  • Kompozíció Illólaj és Vegyészeti Vállalat (az egykori Schimmel és Tsa Rt. zuglói telepén 1954-től működött ezen a néven; 1963-ban elvesztette önállóságát és az Illatszer és Kozmetikai Vállalat 3. számú gyáregysége lett. 1978-ban a lakótelep közepén álló vállalat termelését - környezetévédelmi okokból - vidékre telepítették. A gyárat később eladták.)[5])
  • Venus Kozmetikai Gyár,
  • Albertfalvai Vegyigyár és pécsi telepe,
  • Cipő- és Parkettpasztagyár,
  • Budapest, X. Száva utcai, IX.,
  • Tóth Kálmán utcai,
  • XI., Ibrahim utcai raktártelep,
  • Illóolajos-növény lepárlótelepek Balatonfenyvesen, Biritópusztán, Pakson, Papkeszin és Mohácson.

A nagyvállalat ezen a néven monopolhelyzetbe került a kozemtikai termékek tekintetében. A vállalat kezdetben az élelmezésügyi miniszterhez, majd 1967. október 1-jétől a Nehézipari Minisztériumhoz tartozott. [6]

Budapesten három gyáregység (Alfa, BIP, Elida), továbbá Zalaegerszegen létesítettek gyáregységet folyékony mosószer- illetve gyógyszeripari alapanyagok előállítására.

A Caola, vagy másként Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi telephelyét 1968-ban építette fel a ZAEV. [7]

A rendszerváltás után szerkesztés

A rendszerváltás után a korábbi állami vállalat piaci pozíciója gyökeresen megváltozott. A vállalat védjegyeinek jogosultságát részben az EVM Rt., részben pedig a Caola-Alfa Zrt. szerezte meg, 1999-ben.

Benkő László mondta erről:

„A Caola termékek jó részét továbbra is mi gyártottuk, már bérmunkában, az új tulajdonosnak, az Egyesült Vegyi Műveknek (EVM), amely aztán forgalmazta. Külön céget is alapított erre Caola néven. Üzletileg bejött ez a konstrukció. Nyereségesek lettünk.[8]”

2002-ben szerkesztés

„Új többségi tulajdonosa van a Caola-Alfának
A Caola-Alfa Rt. kisebbségi tulajdonosa, a Pólus Plusz Rt. vásárolta meg a Benkő és Társai Kft.-től a kozmetikai cég részvényeit - tudta meg a NAPI Gazdaság. A nagy múltra visszatekintő társaság ügyvezető alelnöke, Nagy Imre érdekeltségébe tartozó Pólus Plusz a névértékénél kevesebbért jutott a tavalyi évet kétmilliárd forint bevétel mellett százmilliós nyereséggel záró cég papírjaihoz.
... a Caola-Alfa Kozmetikai (CA) Rt. eddigi 25 százalékos tulajdonosa, a Pólus Plusz Tanácsadó Rt. vásárolta meg a Benkő és Társai Kft.-nek a társaságban lévő részvénycsomagját. Információnkat megerősítette Nagy Imre, a CA ügyvezető alelnöke, a Pólus Plusz egyik tulajdonosa, aki elmondta, hogy cége a pakettet a 374 millió forintos névértéknél kevesebbért szerezte meg. (Nagy a pontos vételárat üzleti titokra hivatkozva nem kívánta elárulni.) Az akvizícióval a társaság részesedése a kozmetikai cégben 65 százalék fölé emelkedett; a csomagból 64 millió forintnyi részvény csak 2007-ben kerülhet a vevő tulajdonába, amikor a Pólus Plusz tulajdoni aránya majd 75 százalékra emelkedik. Ez utóbbi papírok - amelyeket a Benkő és Társai az MRP-szervezettől vett meg - szavazati jogot 2005-től biztosítanak, osztalékra azonban már most is feljogosítanak. A Caola-Alfa elnökének, Benkő Lászlónak a többségi tulajdonában lévő Benkő és Társai Kft. az év elején hirdette meg eladásra a cégben lévő részesedését (NAPI Gazdaság, 2002. január 31., 5. oldal). A február 12-i beadási határidőig két vételi ajánlat érkezett a részvénypakettre - mondta lapunknak Tokody Miklós, a CA jogi képviselője, aki a végül alulmaradt társaság kilétét nem kívánta felfedni. A Pólus Plusszal együtt már csak két tulajdonosa van a CA-nak, a cég papírjainak fennmaradó hányada az MRP-szervezet tulajdonában van. A kozmetikai társaság tulajdonosi szerkezete az utóbbi fél évben jelentős változáson ment át. Tavaly ősszel a cég maga vásárolta ki azokat a tulajdonosokat, amelyek, illetve akik hajlandóak voltak megválni - a külsők esetében 70 százalékos, a dolgozók esetében 100 százalékos árfolyamon - CA-részvényeiktől. Ezt gyakorlatilag minden, a menedzsmenthez nem kapcsolódó tulajdonos megtette, így több önkormányzat mellett például az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Forrás Rt. is értékesítette 300 milliós pakettjét (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 6., 1-5. oldal). Az egymilliárd forintos tőkecsökkentés során 144 millió forint értékű részvényt be is vontak, ugyanis ez a CA-tulajdonban lévő - végelszámolás alatt álló - Barbon Rt. kezében volt. Nem sokkal később újabb változás történt, a Benkő László és Nagy Imre 50-50 százalékos tulajdonában lévő Harangvirág Kft. beolvadt a Pólus Pluszba, s így ez utóbbi céghez kerültek a társaság CA-részvényei. A hiteleitől mára megszabadult kozmetikai társaság profitja tavaly elérte a százmillió forintot. Horniák Balázs [9]”

„180 éves múlt »Hutter József szappanfőző mester 1831-ben alapította Budapesten azt a gyárat, amely jogfolytonosan a mai Caola elődje, bár a Caola márkanév csak az 1920-as évekre született meg. E gyár hozta létre a XX. századra a magyar kozmetikai ipart. A második világháború után államosított céget 1993-ban privatizálta idősebb Benkő László. A vállalkozás rendszerváltozás utáni viharos történetében a centralizálás, létszám-racionalizálás, majd 1999-ben a Caola márkanév kényszerű eladása is szerepel. Az újra megerősödött vállalkozás januárban visszavásárolta a Caola márkanevet és termékeket a cseh tulajdonú EVM Zrt.-től, s két új üzemcsarnok felépítésével kívánja a 180 éves tradíciót folytatni. A Caola Zrt. termékpalettáján borotválkozószerek, festés hajápoló készítmények, illatosítok, dezodorok, aeroszolos készítmények, fertőtlenítőszerek, háztartási tisztítószerek, rovarirtók szerepelnek. A vállalkozásnál 103-an dolgoznak, árbevétele tavaly 1,2 milliárd forint volt[10]”


2010-2011-ben szerkesztés

Benkő László vezérigazgató-helyettes a következőket mondta el a Heti Válasznak:

„A vállalat történetében 2010 fordulópont volt. A több mint öt évvel korábban megkezdett ésszerűsítési és takarékossági beruházásoknak köszönhetően újra nyereséges lett. Megszűnt viszont az a cég, amely a termékeink kereskedelmét végezte. így a kezünkbe kellett venni azértékesítést: viszont hiányoztak a márkáink - Barbon, Velmetina, Derby, Caosept, Medal, Tükör ablaktisztító, Ovenall, Figaro, Biorep - mellől a húzónévnek számító, legendás Caola termékek. Ezért döntöttünk a visszavásárlás mellett, amihez bankhitelre volt szükség.[11]”

2011. január 5-ével a Caola-Alfa Zrt. visszavásárolta az EVM-től a CAOLA védjegyeket illetve a termékcsaládot.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://magyarbrands.hu/magyar-markak/magyar-markak-adatlapjai/caola/
  2. ↑ Az Illatszerész, 1929 (9. évfolyam, 18. szám),1929-09-15
  3. ↑ Zuglói lexikon 170. old.
  4. ↑ 10.145/1963. sz. határozat
  5. ↑ Zuglói lexikon 170. old.
  6. ↑ https://www.mkl.mke.org.hu/images/Dokumentumtar/2007/2007_07.pdf
  7. ↑ Zalai Hírlap, 2014. július (70. évfolyam, 151-177. szám)2014-07-05 / 155. szám
  8. ↑ https://boomonline.hu/uzleti_tortenet/ketszer-lett-enyem-caola
  9. ↑ https://www.napi.hu/belfold-vallalatok/uj-tobbsegi-tulajdonosa-van-a-caola-alfanak.117438.html
  10. ↑ Heti Válasz, 2011. április-június (11. évfolyam, 14-25. szám)2011-06-23 / 25. szám 39. old.
  11. ↑ Heti Válasz, 2011. április-június (11. évfolyam, 14-25. szám)2011-06-23 / 25. szám 39. old.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kreamar/Caola_Kozmetikai_és_Háztartás_Vegyipari_Zrt.&oldid=26828311”