Szerkesztő:Kreamar/Meggyőzés
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Fogalma szerkesztés
„A meggyőzés eszköze az emocionális és a racionális ráhatás egyaránt lehet. ...[A]z emocionális nyugtalanságot csak új, a személyt közvetlenül érintő közlésekkel tudjuk felkelteni, az agyoncsépelt és általános fenyegetésekkel éppen ellenkező hatást érünk el. A racionális meggyőzésnél a közlés szerkezetére kell ügyelnünk. Egyszerűbb témáknál az ismételgetés is elegendő, a fontos csak az, hogy a meggyőzést célzó mondandó vagy a közlés elejére, vagy a közlés végére kerüljön. [1]”
A propaganda típusai és módszerei szerkesztés
A propaganda célja egy célcsoport meggyőzése, ennek érdekében készítői felhasználják a kommunikációval, viselkedéskutatással és pszichológiával kapcsolatos korszerű ismereteket. Maguk az információterjesztési stratégiák akkor számítanak propagandának, ha propagandisztikus üzenettel párosulnak.
Ismert módszerei szerkesztés
- * Az argumentum ad hominem (latinul „személy elleni érvelés”, „személyeskedés”), vagy röviden ad hominem egy érvelési hiba.
- A félelemre való rájátszás, az érzelmek, személyes érdekek és a pánik kihasználása elterjedt propagandafogásnak számít.
- Démonizálás: Előfordul, hogy a megfoghatatlan fenyegetést egyetlen, démonizált személyhez kötik, a veszélyesnek tartott politika erőhöz egy ismert arcot társítanak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csepeli 29-30. old.