Madarász Imre
Madarász Imre irodalomtörténész, italianista, író.
ÉLETRAJZ
Madarász Imre 1962-ben Budapesten született. 1975 és 1982 között Milánóban élt és tanult, humángimnáziumban és a Milánói Állami Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1988-ban fejezte be, magyar-olasz szakos tanári diplomával. 1988-tól 1991-ig tudományos ösztöndíjas, 1987-től 1991-ig gimnáziumi tanár. Az ELTE Olasz Tanszékén 1988-tól, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debreceni Egyetemen) 1990-től tanít. A KLTE Régi Magyar Irodalom Tanszékén 1990 és 1993 között tanársegéd és adjunktus. 1992-ben megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. A KLTE-n 1992-től megszervezte és 1993-tól 2011-ig egyetemi docensként vezeti az Olasz Tanszéket és az Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóközpontot. Előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon (Amszterdamban, Rómában, Nápolyban, Trentóban, Pisában, Bukarestben, Krakkóban, Zágrábban, Pozsonyban, Cosenzában, Udinében, Triesztben stb.) és minden hazai egyetemi és főiskolai olasz tanszéken, összesen 240-et. 1997-ben rektori dicséretet, Pro Scientia vezetőtanári oklevelet (ezt másodszor 2009-ben) és Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2002-ben Széchenyi István Ösztöndíjat kapott. 1998-ban habilitált doktor. 2002-ben az Olasz Köztársaság Érdemrendjének Lovagja. Tanítványai kiemelkedő publikációs és OTDK-eredményeket értek el. Az 1995 óta megrendezett 8 Országos Tudományos Diákköri Konferencián 9 témavezetettje nyert el „dobogós” helyezést, közülük 4 lett első helyezett. Vezetésével közel 100 diplomamunkát védtek meg. 1996 és 2000 között az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága, 1996-tól az MTA köztestületi tagja az Irodalomtudományi Bizottságban. A Debreceni Egyetem irodalomtudományi doktori programjában alapító tagként és alprogram-vezetőként vesz részt. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Politikatudományi Társaság, a Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Írószövetség, a Kölcsey Társaság, az Associazione Internazionale degli Studiosi di Lingua e Letteratura Italiana, a Mazzini, Society, a Magyar Dantisztikai Társaság, az Olasz-Magyar Kulturális Együttműködési Bizottság, az Associazione Culturale Italoungherese del Friuli Venezia Giulia „Pier Paolo Vergerio”, a Comitato Scientifico Internazionale di Polis, az AIPI (Associazione Internazionale dei Professori di Italiano) tagja, a Salvatore Quasimodo Költőverseny, a Kassák Lajos Irodalmi Díj, és a Premio Strega Europeo kuratóriumának tagja, az Alpok-Adria Regionális Közösség alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia tutora, a Csoóri Sándor Társaság alapító, a Művészetbarátok Egyesülete elnökségi tagja. 1984-től 2021-ig összesen 1814 publikációja jelent meg: tanulmányok, cikkek 78 folyóiratban, lapban hat – a magyar mellett olasz, angol, német, francia, szlovén és horvát – nyelven. 158 kötet szerkesztője, sorozatszerkesztője, gondozója, vagy fordítója. Szerkesztője az Italianistica Debreceniensis (Kossuth Egyetemi Kiadó), a Felfedezett Klasszikusok (Nemzeti Tankönyvkiadó), az Eötvös Klasszikusok (Eötvös József Könyvkiadó), a Kráter Klasszikusok (Kráter Műhely Egyesület) és az Italianistica Hungarica (Attraktor Könyvkiadó) könyvsorozatoknak, szerkesztőbizottsági tagja a PoLíSz, a Nuova Corvina és az Italia & Italy és a Klió című folyóiratoknak. 34 önálló kötete jelent meg 2020-ig, főként az olasz – elsősorban felvilágosodás- és romantika-kori – irodalomról. Műveire közel 2000 publikált szöveg (könyv, tanulmány, cikk stb.) hivatkozott. Életrajzi adatai olvashatók – egyebek között – a Dictionary of International Biography 1995, a Men of Achievement 1997, a Pedagógiai Ki Kicsoda 1997, a Kortárs Magyar Írók 2000, az Új Magyar Irodalmi Lexikon 2000, a Kislexkikon 2003, a Ki kicsoda 2000, 2002, 2004, 2006 és 2009, a Who's Who in Europe 2003, a Who is Who Magyarországon 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, a Révai Új Lexikona 13. (2004) a Ki kicsoda a magyar oktatásban 2005, 2006 és 2007, és A magyar irodalom évkönyve 1984–2008 és a Debreceni irodalmi lexikon (2008) róla készült szócikkeiben, valamint „Az emberélet útjának felén” című kötetében, a hasonló című életrajzi interjúban és Udvarhelyi András A Madarász című könyvében. Önálló könyvei fogadtatásáról l. a Visszhang, a Viszhang II. és a Visszhang III. Madarász Imre könyvei a kritika tükrében (Hungarovox, 2005, 2010, 2018) c. köteteket.
BIOGRAFIA
Imre Madarász è nato nel 1962 a Budapest. Dal 1975 al 1982 ha vissuto e ha studiato a Milano. Ha cominciato i suoi studi superiori all'Università Statale di Milano (con il prof. Emilio Bigi) e si è laureato nel 1988 in lingue e letterature italiana e ungherese all'Università ELTE di Budapest. Docente dell'Università di Debrecen dal 1990, ha insegnato letteratura ungherese. Nel 1992 ha ottenuto il titolo accademico di "kandidátus" (CSc). Nel 1993 ha organizzato e da allora ha diretto fino al 2011 a Debrecen il Dipartimento di Italianistica. Nel 1998 ha ottenuto anche il titolo di "dr. habil" delle scienze letterarie. È uno degli italianisti ungheresi piú noti, ha pubblicato 34 libri, di cui 27 sulla letteratura italiana, fra i quali una Storia della letteratura italiana (1993) uscita finora in 6 edizioni, e una grande monografia su Vittorio Alfieri (2004). Ha curato l'edizione di 150 volumi fra i quali le traduzioni di più di 60 opere classiche della letteratura italiana e 4 collane di autori classici (Felfedezett Klasszikusok, Eötvös Klasszikusok, Kráter Klasszikusok, Italianistica Hungarica). È redattore anche dell'annuario "Italianistica Debreceniensis". Ha fino ad oggi in suo attivo più di 1700 pubblicazioni. Oltre che al Dipartimento di Italianistica dell'Università di Debrecen insegna letteratura italiana anche all'Università ELTE di Budapest. Ha tenuto relazioni in più di 500 convegni nazionali ed internazionali in tutti gli atenei ungheresi, in varie università italiane (Roma, Napoli, Cosenza, Trento, Trieste, Udine, Pisa, Padova ecc.) e in vari Paesi europei da Zagabria a Cracovia, da Bucarest ad Amsterdam. I suoi libri sono stati recensiti in Italia da varie riviste (Giornale Storico della Letteratura Italiana, L'Alighieri, Campi Immaginabili, Quaderni Vergeriani, Viator, Il Pensiero Mazziniano, Bollettino della Domus Mazziniana, Bibliografia Petrarchesca, Osservatorio Letterario ecc.) e citati in importanti monografie (G. Rando: Alfieri europeo, 2007; Di Benedetto-Perdichizzi: Alfieri, 2014; Simona Nicolosi: L’eredità del Beccaria in terra magiara, 2018 ecc.) Ha ottenuto numerosi premi riconoscimenti in Ungheria (Széchenyi Professzori Ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, Pro Scientia vezetőtanár due volte ecc.). Nel 2002 è stato insignito dell'onorificienza di Cavaliere dell'Ordine al Merito della Repubblica Italiana dal Presidente della Repubblica Italiana, Carlo Azeglio Ciampi per i suoi meriti nel campo dell'italianistica. I suoi allievi e dottorandi hanno conseguito risultati scientifici importanti, alcuni attualmente insegnano all' università.
ÖNÁLLÓ KÖTETEK
1. Kölcsey, Eötvös, Madách
Pannon Könyvkiadó, 1989, 68
2. A „zsarnokölő” Alfieri
Pannon Könyvkiadó, 1990, 74
3. „Zengj, hárfa!”
Tanulmányok a magyar felvilágosodás és reformkor lírájáról (Verselemzések)
Rovó-kiadványok, 1990
2. kiadás: Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, 1990, 69
4. Manzoni
Rovó-kiadványok, 1991, 125
5. A megírt élet
Vittorio Alfieri Vita című önéletrajzának elemzése
Rovó-kiadványok, 1992, 141
6. Mazzini, az Apostol
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992, 140
2. kiadás: 1993
7. Az olasz irodalom története
Nemzeti Tankönyvkiadó 1993, 464
2.–4. kiadás: 1994
5. kiadás: Eötvös József Könyvkiadó, 1998, 312
6. kiadás: Attraktor Könyvkiadó, 2003, 357
8. Az Alpokon innen és túl…
A francia forradalom hatása az olasz irodalomra
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 194
9. Olasz váteszek
Alfieri, Manzoni, Mazzini
Eötvös József Könyvkiadó, 1996, 250
10. Kalandozások az olasz Parnasszuson
Italianisztikai tanulmányok
Eötvös József Könyvkiadó, 1996, 153
11. „Titus íve alatt”
Az antik Róma öröksége az olasz felvilágosodás és romantika irodalmában
Eötvös József Könyvkiadó, 1998, 146
12. „Az emberélet útjának felén”
Italianisztika jelen időben
Eötvös József Könyvkiadó, 1999, 129
13. Századok, könyvek, lapok
Magyar és világirodalmi tanulmányok
Hungarovox Kiadó, 1999, 131
14. Letérés
Történet a múlt évezredből (Regény)
Hungarovox Kiadó, 2000, 78
2. kiadás: 2002, 133
15. „Kik hallgatjátok szerteszórt dalokban…”
Olasz klasszikusok – mai olvasók
Hungarovox Kiadó, 2000, 105
16. „Költők legmagasabbja”
Dante-tanulmányok
Hungarovox Kiadó, 2001, 111
17. Az érzékek irodalma
Erotográfia és pornográfia az olasz irodalomban
Hungarovox Kiadó, 2002, 215
18. „Örök megújhodások”
Születés, újjászületés, feltámadás az olasz irodalomban
Hungarovox Kiadó, 2003, 200
19. Vittorio Alfieri életműve felvilágosodás és Risorgimento, klasszicizmus és romantika között
Hungarovox Kiadó, 2004, 517
20. Irodalomkönyvecske
Hungarovox Kiadó, 2005, 100
21. „Legendák ébredése”
Karczag György, az ismeretlen remekíró
Hungarovox Kiadó, 2005, 103
22. Romanitas alfieriana
e altri saggi sulla letteratura italiana e sui rapporti letterari italo-ungheresi
DelleCarte, Roma, 2006, 129
23. Halhatatlan Vittorio
Alfieri utóélete: kultusz és kritika
Hungarovox Kiadó, 2006, 158
24. Antiretró
Portrék és problémák a pártállami korszak irodalmi és tudományos életéből.
Hungarovox Kiadó, 2007, 200
25. Kultusz, vita, feledés
Olasz irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok
Hungarovox Kiadó, 2008, 224
26. A legfényesebb századforduló
Tanulmányok a XVIII–XIX. század olasz irodalmáról
Hungarovox Kiadó, 2009, 226
27. Változatok a halhatatlanságra
Olasz irodalmi tanulmányok
Hungarovox Kiadó, 2011, 216
28. Romantikus Risorgimento
Olaszország alapító mítoszai
Hungarovox Kiadó, 2013, 150
29. Két máglya
Savonarola és Giordano Bruno
Hungarovox Kiadó, 2014. 150
30. Klasszikus kapcsolatok
Összehasonlító italianisztika
Hungarovox Kiadó, 2015, 268
31. „Ámor és én”
Petrarca-versek elemzése
Hungarovox Kiadó, 2016, 124
32. A Nagy Háború nagy költője
Giuseppe Ungaretti és az első világháború
Hungarovox Kiadó, 2017, 128
33. „A szabad ember példaképe”
Alfieri-versek elemzése
Hungarovox Kiadó, 2018, 130
34. Magasságok magánya
Olasz klasszikusok közelében
Hungarovox Kiadó, 2020, 266