dr. Sárkány Pál

Könyvkiadó, szerkesztő, mezőgazdasági, kinológiai és futurológiai szerző.

1921. december 14.-én született az Arad vármegyei Elek községben. Szülei uradalmi cselédek voltak. Két testvére volt: György agrármérnök lett, Mária tanítónő. Tanulmányait a csárdaszállási osztatlan tanyai iskolában kezdte, majd a karcagi gimnáziumban folytatta. Ezután nyomdászinas lett. 1938-ban elindult egy országos irodalmi novella pályázaton, amelyen 500 pengőt nyert. Ennek hatására ösztöndíjasként beiratkozhatott a Békéscsabai Mezőgazdasági Középiskolába, ahol 1942-ben kitüntetéssel érettségizett. Még abban az évben behívták tényleges katonai szolgálatra, Rétságra. Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műegyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán kezdte 1943-ban. 1944-ben frontszolgálatra osztották be, november 19.-én Ecsernél megsebesült. Budapesti, Soproni, Németországi, majd Hollandiai hadikórházba került. 1945 március végén esett amerikai hadifogságba, ahonnan 1945 szeptemberében szabadult. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Agráregyetemen fejezte be 1947-ben népi kollégistaként. 1946-tól 1947-ig a Nemzeti Parasztpárt Országos Központja mezőgazdasági osztályának munkatársa volt. 1948-ban agrártudományi doktorrá avatták. 1948-tól 1956-ig a Földművelésügyi Minisztériumban, majd 1957-től 1962-ig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál dolgozott. 1962-ben lett a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyettese, majd 1964-től 1987-ig igazgatója. 1965-től 1983-ig a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének volt az elnöke. 1966-ban elindította a Kutya című lapot, megszervezte a Hungária Kynológia Kongresszust, és fő szervezője volt az 1971. évi Budapesti Vadászati Világkiállításnak. 1968-tól 1970-ig a Nemzetközi Kynológiai Szövetség, az FCI elnöke volt. 1975-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, majd 1983-ban doktora lett. 1983-ban Eötvös Lóránd díjban részesült. 1987-ben nyugdíjba ment. Még ebben az évben a Biotechnológiai Kutató Központ tudományos tanácsadója, és a Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságának a tagja lett. Főbb művei: A harmadik évezred küszöbén 1968, Biológiai Ipar 1974, A kutya 1975, A vadászat kézikönyve 1975, Nemzetközi Kynológiai enciklopédia 1976, A világélelmezési válság 1979, Nemzetközi agrárstratégiák 1990