Szerkesztő:Morlox/próbalap

Sapkaszentelő Szent Kristóf napja (részegen Savaszendlő szendisdóv) évente tartott ünnep Szent Kristóf tiszteletére.

Eredete szerkesztés

 
Az 1347-1351-es pestisjárvány terjedése Európában

A babona szerint aki ezen a napon nem koccint, annak számára a következő tél különösen keménynek fog bizonyulni, akár halálos is lehet. E hiedelem elterjedésének okai a középkorból származnak. Az 1348-1350 között dúló bubópestisjárvány idejéből származó feljegyzések tanúsága szerint ugyanis azok az emberek akik ezen a napon alkoholt fogyasztottak, sokkal rezisztensebbnek mutatkoztak a fekete halállal szemben. A képen is látható, hogy a klasszikus középeurópai vodkafogyasztó fészekben (a mai Lengyelország területén) a pestisjárvány csak minimális mértékben tudott kibontakozni. Hasonló fenomént figyelhetünk meg Milánó környékén, a piemont-i cseresznyéből készült brandy fő kultiválási gócpontjában, valamint a mai Andorra környékén, ahol napjainkoz hasonlóan már akkor is vám- és adómentesen (duty-free) lehetett hozzájutni a különböző italokhoz. Szent Kristófhoz az által kapcsolódik, hogy a jótékony hatás hírét, Milánó körüli első megfigyelését követően, vándorok és utazó kufárok terjesztették el szerte Európában, akik minden nap Szent Kristófhoz fohászkodtak hogy óvja őket utukon.

Időpontja szerkesztés

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepekhez hasonlóan a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Gergely-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A húsvéttal ellentétben viszont a Sapkaszentelő Szent Kristóf napja nem vallási hagyományokhoz igazodik, hanem az időjáráshoz. Magyarországon a beköszöntő tél első hóesését követő szombaton tartják. Az első hazánkban általában a Mátra hegységben szokott hullani, de 2012-höz hasonlóan már többször megesett, hogy a Soproni-hegység lankáin figyelték meg a tél beköszöntét.

Ünneplése szerkesztés

 
Sapkasztentelő Szent Kristóf napi ünnepség Belgiumban

Ünnneplése különböző módokon és intenzitással történik. Hagyományosan a család ilyenkor vacsorához összegyűlve, az étkezés előtt imával kérleli Szent Kristófot, hogy a neki felajánlott egy pohár borért vagy felhajott kupica pálinkáért cserébe óvja meg őket a tél viszontagságaitól. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően majdnem feledésbe merült népszokást a fiatalság manapság kezdi újra felfedezni. A lehullott hónak az egyetemista már nem azért örül mert újra használhatja sílecét vagy ródliját, hanem mert igazolható okát lát annak hogy igyon. Ilyenkor fiatalok seregei szállják meg a kocsmákat és mámoros állapotban ünneplik Szent Kristóf egykoron életeket mentő napját. Az MKKP egyik indítványában (francia és lengyel mintára) munkaszüneti nappá akarta nyilvánítani sapkaszentelő Szent Kristóf estéjének másnapját, de később rájöttek hogy az amúgy is vasárnap. Európaszerte sok helyen megünneplik, de nem hivatalos ünnepnap.