Szerkesztő:Pallor/Cikkértékelés

Cikkértékelési szempontjaim:

Mivel sok műhely esetében nincs kialakult koncepció a cikkek értékelésére, ezért ilyen estben én az alábbi elv alapján döntök a műhely fontossági skáláján való besorolásról: a cikkek egymás alá-fölé kerülése során egy háromszöget képeznek, melynek a csúcsán nagyon kevés cikk helyezkedik el, a legalján pedig rengeteg. A kiemelkedően értékes tárgyú cikkek csak akkor lesznek "kiemelkedőek", ha valóban kevés van belőlük. Ezek száma azonban nem meghatározott, ám ha megnézzük, hogy az adott műhely értékelősablonja hány cikken szerepel, akkor egy arányosítást elvégezhetünk. Az eggyel alatta lévő szinten már valamivel több cikk "fér el", majd lejjebb még több, és végül a kevéssé fontos szinten az összes többi. Enélkül a cikkek reális értékelése meghiúsulna.

Fontos szempont, hogy az adott műhely milyen földrajzi-kulturális-időbeli térben mozog. Ha az egész világ összes, a témába tartozó szócikke tartozik hozzá, akkor az értékelésnek is világviszonylatban kell történnie. Ha csak egy adott korszak, vagy műfaj cikkei tartoznak oda, akkor csak az adott korszakon, vagy műfajon belüli kell vizsgálni, hogy egy-egy cikk témája alapján fontos-e vagy kevésbé fontos. Ez azért lényeges, mert egy orosz zeneszerző például mint életrajzi cikk lehet kevésbé fontos, ám a Komolyzenei műhely szempontjából akár közepesen fontos is lehet, míg például az Oroszország-műhely nagyon fontosra is értékelheti az adott szócikket.

Megítélésem szerint a legfontosabbak - vagyis nélkülözhetetlenek - azok a szócikkek, amik az adott tematika alapvető fogalmait tisztázzák. Vagyis például az Egyetemek műhelye körében egyetlen egyetem szócikke sem nélkülözhetetlen, ellenben például az egyetem, rektor stb. szócikkek mindenképpen annak számítanak. A Sajtóműhely által értékelt cikkek közül egyetlen újság vagy újságíró sem lesz ennek a képzeletbeli háromszögnek a csúcsán, ellenben a napilap, tudósító stb. cikkek nélkülözhetetlenek.

Ha világviszonylatban gondolkodunk, akkor egy magyar személy, tárgy, fogalom stb. még akkor is lehet kevésbé fontos vagy csak közepesen fontos, ha nekünk, magyaroknak szimbolikus jelentősége van, vagy a magyar történelemre, kultúrára stb. nagy hatást gyakorolt. Ám ha egy műhely csak magyar vonatkozású cikkekkel foglalkozik, akkor ott szükségtelen összevetni a cikk tárgyát/alanyát hasonló bolíviai, japán vagy ausztrál tárgyú szócikkekkel. Tehát egyes magyar vonatkozású szócikkek kevésbé fontossá minősítése nem "magyartalankodás", hanem az adott cikk tárgyának vagy alanyának világviszonylatban elfoglalt helyét próbálja meghatározni.

Általában úgy teszem fel magamnak a kérdést, hogy az adott szócikk tárgya/alanya nélkül létezik-e vagy sem az adott témakör? Egy példa: létezik-e sajtó a Népszabadság vagy Magyar Nemzet nélkül? Sajnos be kell, hogy lássuk: létezik. Tehát sem a Népszabadság, sem a Magyar Nemzet nem lehet nélkülözhetetlen. Azonban például a sajtó fogalma nélkül nem létezne. Ennek analógiájára: létezik-e Pécs városa Aidinger János polgármester nélkül? Ebben az esetben már mérlegelni kell, hogy mit tett a városért, de alapesetben, ha nem tudok dönteni, akkor felteszem: igen, létezik nélküle a város, tehát a közepesen fontos besorolás helyénvaló. Ugyanakkor a Pécs, a Széchenyi tér (Pécs) és számos más szócikk nélkül Pécs nem lenne az, aminek ismerjük, tehát ezek nélkülözhetetlenek.

Amennyiben még ezek után is fontosnak tartod, hogy leírd a véleményed, örömmel veszem ezen a vitalapon, de kérlek tisztelj meg azzal, hogy nem várod el, a fentiek ismételt leírását, vagyis az észrevételed az itt összefoglaltakon mutasson túl.