Szerkesztő:Partmoso/piszkozat

Létrehoztam a "Bölcselet tudat" oldalt. Itt töröltem.Partmoso ^vita 2016. április 8., 14:43 (CEST)

Személyiség és öntevékenység "Személyiség" Vitalapját törölték 2008.12.02; 2011.08.26. Most "Csonk" a minősítése: erősen csak a lényeget írja. Esemény naplója 2008.12.02 - 2016.01.04-ig sok-sok visszavonást mutat.

"Személyiség" piszkozatát töröltem.

[[Kategória:Személyiségpszichológia]] Partmoso vita 2016. április 20., 19:50 (CEST)

Személyiségtípusok piszkozatát töröltem. Partmoso ^vita 2016. április 26., 16:47 (CEST)

Közvélemény (szociológia) létrehozása: Korábban azt gondolták, hogy az ismeretségi hálózatok (csoportok) maximális mérete 150 fő és az átlag 124 fő körül van. (Hill és Dunbar, 2002), mára azonban ez meghaladott vélekedés. A kapcsolatháló elemzés a szociometriából indult, de annál bonyolultabb, időben is változó, nagyobb közösségek vizsgálatára alkalmas módszertan (Szvetlevszky Zsuzsa, 2006).

A hit ismeretelméleti értelemben kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill. tágabb értelemben tapasztalatilag, sem logikailag – nem lehetséges.[1] Az elfogadás tehát a teljes „racionális” bizonyítás hiányában, esetleg – de nem feltétlenül – annak ellenére történik.

A hitnek ezen értelmezése a filozófia és a pszichológia számára is problémát, vizsgálati területet jelent. A hit egy másik – a fentitől nem független, de azzal nem is teljesen egybeeső – értelmezésben vallásos hitet jelöl.

Egzisztenciális nihilizmus: azt mondja ki, hogy az életnek nincs belső értéke/értelme; az említettek közül EZ a legismertebb vélekedés. A hétköznapi értelemben a „tudás” szónak legalább két értelmét is megkülönböztetjük. Az egyik az a elvi tudás, amelyet a bölcselet is vizsgál, és lejjebb részletezni fogunk. A másik az képességet jelent. Az elvi tudás tanulás során, vagy a tapasztalatokból, összefüggések tudatos felismerésével szerzett ismeret. A képesség pedig a gyakorlás során ösztönösen alakul ki. A képességeket az emberek, akárcsak az állatok, viszonylag lassan, hosszú gyakorlat (tanulás) során szerzik. Az ember azonban abban különbözik a legtöbb állattól, hogy képes elvi tudást is elsajátítani, méghozzá akár egyszeri példa alapján, következtetéssel, vagy tanulás során nyelvi közlésben. A bölcselet azon ága, amelyik a tudással foglalkozik, az ismeretelmélet vagy episztemológia, csak az elvi tudással, és annak is csak a kikristályosodott, bölcseletben meghatározó részével foglalkozik.

A nyugati filozófia történetében Platontól kezdve a legtöbb filozófusnak a tudás egy igazolt igaz vélekedés volt. Platón Theaitétosz című párbeszéde fogalmazza ezt meg. Kezdetben sokan tudásnak csak a bizonyosan igaz vélekedéseket tartották, míg minden kevésbé bizonyosat csak valószínű vélekedésnek.

Lehet azt mondani, hogy a tudományos tudás, vagy a bölcseleti tudás a hétköznapi elméleti tudás kikristályosodott változatai. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapokban is egyfajta igazolás kapcsolódik a tudáshoz, de a kikristályosodott változatban az igazolás maga is tudatos, szervezett, és egzakt/szabatos.

Későbbi filozófiai kritikák során be kellett látni, hogy bizonyossággal legfeljebb a tudásunk egy szűk része rendelkezhet (a szélsőséges szkeptikusok szerint semmi sem bizonyos), és ekkor csak valamilyen gyengébb igazoltságot, és nem bizonyosságot követeltek meg a tudástól. Edmund Gettier tanulmánya mutatott azonban rá, hogy az igazság, és igazoltság bár valószínűleg szükséges, de nem elegendő feltételei a tudásnak, hanem kell még egy feltétel. Ugyanis nem mondhatjuk, hogy valaki tudással rendelkezik valamiről, ha eltalál valamit igaz módon, a vélekedésére igazolása is van, ugyanakkor az igazolás tartalma, és az állítás igazsága nem kapcsolódik szervesen, azaz az illető rossz gondolatmenettel talált el valamit helyesen.Partmoso ^vita 2016. május 11., 17:33 (CEST)

Gettier cikke óta sokan próbáltak megoldást adni a gondra, amely megoldások az igazolás és az állítás igazsága közötti „szerves kapcsolatot” próbálják megragadni. Ez a vita azóta sem záródott le. Partmoso ^vita 2016. április 26., 23:04 (CEST)

Mint Marxot, őt is foglalkoztatja a kapitalizmus válsága, azonban más megközelítésben: a haladó kapitalizmus izgatja. LÁTÓSZÖGRŐL. Van Nézőpont Intézet; Asimov novella.

Fényes Elek Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. SZEMLÉLETE.

A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány minden olyan tudományterületet magába foglal, melynek létezik olyan szelete mely a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy „globális”. Ide tartoznak a biológia, pszichológia, filozófia, nyelvészet, antropológia és számítástechnika. Tudományterületek, melyekben megjelent a „Kognitív szemlélet”

Nem egy különálló tudományágról van szó, inkább összekötő kapocs néha látszólag igen távol eső tudomány területek között. (Mint amikor egy problémára több megoldás létezik, de a probléma komplexitásából adódóan először csak részmegoldásokkal szolgálhatunk, majd a részmegoldásokat összekötve juthatunk közelebb az összetettebb gond megoldásához.) Ebből már láthatjuk, hogy egyik fő „erőssége” abban rejlik, hogy nem közös módszertant ad a kutatók kezébe, hanem sok különböző kutatás filozófiai alapokon nyugvó, de egy irányba mutató ismereteit. Sokkal helyesebb kognitív tudomány helyett a kognitív szemlélet megnevezés használata.

Habermas elméletének egyik legközéppontibb fogalma a kommunikáció, amelyen azt az interszubjektív és kultúraközi folyamatot érti, amely lehetővé teszi az emberek közötti együttélést, s megvalósítja ezen együttélés módjának állandó változását. Minden kommunikáció viszont közös szimbólumértelmezést és értelmezési keretet, tehát szociológiai értelemben vett közös kultúrát (illetve különböző kultúrák közösségét) előfeltételez.

Az így felfogott műveltség szabja meg a társadalmanként különböző tudáskészletet, megadja a bennük érvényes „legitim/törvény rend” típusát, sajátos szocializáció segítségével formálja a társalgásban résztvevők hozzáértésének típusát. A társadalmi formációk Habermas által kidolgozott fejlődés sora elemzően írja le a társadalmi rend egyik típusának a másikkal való felváltását. Az elemző elmélet felszabadító működése a társadalmi változás mostani szakaszában abban ismerhető fel, hogy feltárja és meghaladja azokat a modern közösségben érvényesülő szabályozásokat és szabályozásrendszereket, amelyek egyes csoportok és társas osztályok érdekében gátolják valamennyi, alapvetően egyenlő jogú ember szabad közléseit. Ezzel a gondolattal Habermas nagy szolgálatot tesz, mert egy sajátos nézőpontból így jobban megérthetők bizonyos fontos szociológiai kérdésfelvetések. Amikor Habermas a cselekvéshangolás további (közgazdasági) gépeivel egészíti ki a cselekvéselméleti felfogást, arra utal, hogy konkrét jelenségek magyarázatához a szociológia alapparadigmáján kívül más tudományágak példáit is fel kell használni. Ugyanerre minta a lélekelemzés beépítése a „személy kritikai elméletébe” - ezúttal a lélektani látószög figyelembevételéről van szó. A torzítatlan hírcsere gondolatának formájában jelentkező nyelvelmélet szociológián kívüli kiegészítés a társadalmi elmélethez, a liberális és a késő kapitalizmus rendszeres értelmezése pedig rendkívül világosan mutatja, miként vezetnek gazdasági tényezők szociális elrendeződésekhez, de azt is, hogyan hat a társas rend a gazdasági rendszerre. Könyvei magyarul: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (Gondolat, 1971 és Osiris, 1999) A társadalomtudományok logikája (Atlantisz, 1994)

A plán a mozgóképnek azon tulajdonsága, amely érthetővé teszi a film mondanivalóját és cselekményét a nézőpont és a képmozgás beállítása által. A film élvezhetővé tételével érzelmileg is megragadja a nézőt a filmalkotás megértése érdekében.

A mozgókép tulajdonságai: a látószög, a szereplő elrendezése és mozgása, a szereplőnek a környezetéhez viszonyított ábrázolása. A plán kifejezés tartalma elsősorban a szereplő közeli vagy távoli megjelenítése; illetve közelítése, vagy távolítása.[terv Partmoso ^vita 2016. május 11., 17:33 (CEST)]

Ezt a sablont leszedtem az EGYÉN oldalról. Átszerkesztettem. Egyértelműsítő lappá tettem. Ez a szöveg így bánt, fáraszt. tagolnom kell, fogódzókkal. Partmoso ^vita 2016. május 2., 16:05 (CEST)

Az EGYÉN oldal törölve. PRÓBÁLOM A „KÉZIKÖNYV” szócikket összeállítani Linkoman tanácsai szerint.

1.Valamely tudományág, szakismeret, művészet, eljárás eredményeit rendszerezi, összefoglalja. A Magyar Értelmező Kéziszótár 10 évvel a nagyszótár után jelent meg. A lehető legszélesebb olvasó táborra számít. Terjedelme, szerkezete, arculata ezt szolgálja. Mindennapos nyelvi tanácsos. Magyarul tanuló és nyelvünkkel foglalkozó idegen ajkú is használhatja. Címszó állománya bővül, értelmezése hatékonyabb. Mitegy 850 vonalas rajz szemléltet 70 ezer szócikket. Nem kíván „középszótár” lenni -egy kötetes. A címszavak részlegesen „bokrosodnak”. A jellemző ragozási típus a függelékben. A jelentések tömbösültek - értelemkörük tágult. A szöveg a lehető legtömörebb, gazdaságos fogalmazás. A „bokrosodás” nem bont betűrendet. [ÉKSz 1972.A szócikk és az előszó alapján. ISBN 963 05 0731 5]

2.Eklektikus/kevert háziszótár [Brewer] nemcsak a szavak jelentését alakulását/etimológiáját adja, hanem fogalmakat tisztáz. Irodalmi idézeteket pontosít. Isteni/mitológiai személyek tetteit ismerteti. Dr. E.C. Brewner tiszteletes 1870-ben alkotta saját szótárát. Anyagát időről időre korszerűsítik. Ez egykötetes tallózó. SÚGÓ: színházban a színésznek suttogva előolvas a szövegkönyvből. Régen volt hivatásos, súgópéldánnyal. [Mit is jelent? Sárközi Mátyás,2005. ISBN 963 389 722 X]Partmoso ^vita 2016. május 24., 12:36 (CEST)