Szerkesztő:Raczrobert/A magyar népi építészet

A honfoglalás előtti évszázadokban a vándorló magyarok valószínűleg leginkább nemezsátrakban, jurtákban laktak, de téli szállásaikon nem mozgatható házakat és ólakat is építettek. A ház, lak, hajlék, ajtó, fél, küszöb, fal, fedél, héj, rak szavaink finnugor eredetűek. Az ótörök ács és ól szavainkkal együtt bizonyítják, hogy a magyarság a Kárpát-medencébe érkezése előtt is épített már faépületeket és földbe süllyesztett hajlékokat. A honfoglalás utáni évszázadokban a magyar ház fejlődését sokféle európai hatás érte és befolyásolta. Táji különbségeinek alakulásában meghatározó szerep jutott a természeti földrajzi adottságoknak és a társadalmi gazdasági viszonyoknak. Természetes, hogy más képet mutatnak a a hegyvidék fa- és kőházai, mint az alföld vert falú építményei. Más házat építettek a mezővárosok gazdag parasztjai mint a faluszéli zsellérek.

A középkorban a a magyar ház egyhelységesből többhelységessé vált és az ország középső, alföldi területein megoldották a korábban szabadon áramló füst elvezetésének kérdése´t is. A régészeti ásatások tanúsága szerint a Duna-Tisza közi falvakban a 15. században már csaknem olyan házak álltak, mint az újkori évszázadokban. Az Alföld élen járt a ház fejlődésében. Az itteni újítások és eredmények fokozatosan terjedtek a magyar nyelvterület külső tájai felé.A középkorban kialakult magyar háztípusok úzott