Robert Nale Wilson

Nem nyitok új lapot, mert törlik. Jó lesz itt is. Az oldal nem rólam szól (bár az én elképzeléseimet, és énképem takarja), hanem egy szócikk "Wilson-elmélet", de várhatólagos kivétele miatt kénytelen vagyok ilyen formában megírni. Rossz fogalmazásom, és helytelen didaktikus megnyilvánulásaimért nem kérek elnézést. A lényeg, hogy érthető legyen, egy bizonyos szinten. Minden, amit ide írok valótlan, nem létező dolgok, fogalmak. Párhuzamot vonni a jelenlegi világgal ellenkezik a szándékommal. Az írás nem kerülhet angol átiratba 2023-ig. Maradjon meg ebben a lassan kihaló nyelvben.
Az elmélet tartalma folyamatosan változik, új adalékokkal bővül, végleges formáját halálomkor veszi fel. De mivel szívelégtelenséggel küzdök, így nem kell attól tartani, hogy sokáig kell várni erre a verzióra. Így feltehető, hogy múlt, jelen idő gyakran keveredik, és E/1el és E/3-al ugyanazt a személyt jelölöm legtöbbször.

Ilyen, és hasonló kérdésekre ad majd választ az elmélet:

"Vajon egy születése óta süket, és vak ember miről, és hogyan álmodik?"

Írta: R. N. Wilson
A lekérdezett IP egy megbízott személlyé.
Az írás kezdete: 2010.10.15

Wilson-elmélet

Kezdet

Először is ismerkedjünk meg a fogalmakkal, és azok jelentésével ezen a nyelven. Természetesen a nyelv jelentéstartalma változik, de feltehetőleg már nem sokáig lesz erre módja, így addig ez a leírás is megfelelő lesz. Némely fogalmak, nyoamtékosítás céljából lettek kiemelve, így bővebb kifejtésükre a fejezetekben kerül majd sor. Sok feltételes szerkezet lesz majd olvasható, mivel mindig változnak a dolgok.

Ösztön: Olyan kémiai folyamat, melyeket DNS-ek határoznak meg, és ezek összesége mint egy válasz inger jelentkezik a környezeti hatásokra. Ezek állandók, behatás nélkül nem változnak.

Játék: (emberi játék) "Ti nem játszotok, mert ugyanazt a célt próbáljátok elérni, mint amit az életetekben". (tapasztalati játék, állati) Ösztönös, fejlődéshez, életben maradáshoz szükséges tanulási folyamat. Ellendefiníció kimondása a játék fogalmára, tekintve azt, hogy az élet nem játék végesség szempontjából.

Ember: Kémiai reakciók sorozataiból álló szerves anyaghalmaz.

Élet: Anyag-csoport, vagy külön álló anyagok ugyanabban a struktúrában való létezése egy adott idő intervallumon belül. Melynek van egy kifejlődés időszaka, stagnálás, majd leépülés.

Döntés: Egy biznyos kémiai reakció a környezet ingereire. Ezt alapvetően meghatározza, az amin a kémiai rekció végbe megy. A szabad döntés fogalma nem létezik, az ember nem tudja milyen a szabad döntés, mert a döntés már akkor megszületik, mikor az még nem tudatosul. Természetesen hibás egyedfejlődésnél alakulhatnak ki hibás reakciók. A döntés eredménye, előre defiinálható a másik ember felépítésének megfelelő ismeretében, pont ahogy az állatoknál, vagy az összes szerves, szervetlen anyag esetében. Az-az a jövő leírható.

Halál: Ez általában egy rövid ideig tartó folyamat, akkor használjuk ezt a fogalmat, mikor az agy visszaállíthatatlanul megsérül, vagy a szervezet képtelen megfelelően ellátni az agyat, és leáll. Ez az életünk során felhalmozott emlékek (tapasztalat, ismeretek, környezeti hatások) teljes elvesztése, és mivel a születés előtt nem volt emlékünk (mivel senki, és sehogy nem tud születése előtti állapotából emlékeket előhozni), így nem marad semmi ezekből. A halál utáni állapot már nem tartozik ide. Aki úgy hiszi, hogy ezeket képes halál után is megtartani, az téved. Az embernek nincs lelke, ezt az élethez való ragaszkodás (ösztön) miatt alakítja magának ki az ember, hogy képes legyen elfogadni a halált. Ezért van az, hogy az ember látszólag képes elnyomni az "élni akarok" ösztönt magából bizonyos helyzetekben, egyes döntéseknél ugyanis egy másik ösztön elhiteti vele, hogy nem olyan rossz meghalni. Az öngyilkosoknál ez az ösztön kerül előtérben és elnyomja az élethez való ragaszkodást. Az állatvilágban való megjelenése ennek az ösztönnek, amikor az élőlények érzik, hogy a szervezetük leáll, így félre vonulnak a többitől, hogy azok ne okozzanak kárt benne, esetleg fordítva. **utánna nézni**.

Halott: Mivel az ember nem eggyetlen szerves anyag, hanem több különböző "élőlény" egymással való szimbiózisa, így mikor azok elpusztulnak, úgy el is tünnek. Ami azt eredményezi, hogy mikor egy ember meghal, egyszerűen leáll. Ezt úgy kell elképezlni, mint amikor felébredünk és érezzük, hogy semmit nem álmodtunk, csak sötétség volt, ilyen a halál is csak nincs vége, így nem is tudjuk mihhez viszonyítani ebben az állapotban való időszakunkat. Másfelöl megközelítve: tegyük fel, hogy nincs kezünk, sem lábunk lebegünk, el van zsibbadva mindenünk, nem tudunk mozogni, süketek vagyunk, és vakok, és nincsenek emlékeink, semmi a rövid, és hosszú távú memóriában. De mivel, ahogy írtam a szervek leállnak, majd az oxigénnek hála, és a belső baktériumok révén lebomlunk, ebből az állapotból nincs visszatérés. Mikortól nevezhetjük, hogy valaki halott? Amikor elalszik az ember aznap meghal, ha durván becsüljük. Ha lazábban követjük az emlékek megmaradását, akkor az öregkori leépülés már teljes mértékben halálnak nevezhető. Mikor elfelejti az ember azokat a dolgokat, amik élete során megtörténtek vele. Az agya el kezd sorvadni, szellemi problémák, emlékezet kiesés, ezek következtében az agy már csak a szervezet fenntartására való. Az ember ilyenkor már halott. Visszatérve a szűkebb értelemben vett halál definíciójára, talán nem is élünk, mert mindig felejtünk. Az-az nem tudjuk megmondani, mi történt 2 hete, 3 hete. Tehát minden nap más emberek vagyunk, és az ösztönök miatt vágunk újra és újra bele ebbe az új napba.

Szabadság: Minél kevesebbet tud magáról, környezetéről egy egyed, annál nagyobbnak hiszi. Aki teljesen ismeri ezeket, az ezt a fogalmat nem ismeri, mert egy ok-okozati világban nincs szabadság, csak következetesség. A szabadság fogalma azért fontos egy egyed számára, hogy képes legyen lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ösztöneit megpróbálja minél tágabb értelemben beteljesíteni. Ha az ember ellent mondana az ösztöneinek, ami a szabadság nem elfogadását jelenti, öngyilkossághoz vezetne, de erre képtelen, hisz az állatok sem képesek az ösztöneik ellen tenni (ha csak nem hibásak egyedek), így az élethez való ragaszkodás csökkenése, bizonyos kémiai folyamatok gyenegülésére vezethető vissza. Az-az ennek az ösztönnek a kémiai támogatásával az egyed eltávolodhat ettől.
Lélek: Az élethez való ragaszkodás elméjítése azzal hogy elhitetjük magunkkal, hogy szerves részei vagyunk annak, kiszakíthatatlanul. Ez azért szükséges, mert az az ösztön mely a fejlődést irányítja az élet fölé próbálná vinni a létezést, és ezt ellensúlyozni kell. Primitív lény tudat.

I. Fejezet

Őszintén szólva, én nem hiszek semmiben. Talán csak magamban, már ha tudnám ki is vagyok, mint tudjuk van egy pár leképezése az embernek magáról. Például az egyik ilyen aki mindig azt mondja: "Ezt nem így kellett volna", de az elején mégsem szab határt nekünk ahhoz, hogy az ne következhessen be. Na, hát nálam nem "Ő" írja ezt a szöveget az biztos, mert ő most is csak azt mondja "Hagyd a f****ba, csinálj valami hasznosabbat, senki nem kíváncsi ezekre az értelmetlen mondatokra". Talán igaza van, talán nem. A többi dologban az életben nem hinni szoktam, hanem elfogadom, vagy nem fogadom el. Nem vagyok tagja semmilyen egyháznak, ismerem ezeket, és kb ennyi elég is belőlük. Hisz ezek csak a pénz szerzés, emberek irányítása, uralkodás, birtoklás miatt jöttek létre.

II. Fejezet

Nem tudom, engem nem nagyon érdekel az élet, mert ha leveszük az ösztönöket, meg a környezetünket, akkor nem is élünk, de ha környezet és a génekből kapott tulajdonságok is kiszámolhatóvá válnak majd, értelmetlen lesz az egész. Az-az soha nem is éltünk. Vagyis kit érdekel hogy éllünk?

III. Fejezet

Minden csak az ösztönökről szól, ha elnyomjuk őket, összesünk és meghalunk. Ösztön lények vagyunk, mint a többi állat. Sajnos sehol nem találtam erre megfelelő, és elég mélyre ható ellen példát. Persze az életnek így értelme nincs, mivel eddig sem, sőt csak azt tettük, amit a génekben lekódolva tennünk kellett, amit néhol a környezet módosított. Olyan, hogy lélek nincs, olyan, hogy a halál után bármi is legyen megint nincs.

Kijelentések

"Az emberi létezés, az ember szempontjából értelmetlen."
"Amíg nyalsz eggyet az életből, addig az élet kettőt harap belőled."

Külső hivatkozások

Ezt, hogy őszinte legyek le***om. Ha tudja valaki honnan idéztem, majd ide teszi a linkjét, de mivel ezt a lapot sem fogja senki kintről linkelni, így a belső linkek is értelmüket vesztik. Az emberek többsége, fáradt ahhoz, hogy reklámokkal telirakott oldalakon megkeresse a forrás szövegeket.

• Maslow Pyramid

Ajánlások

Ezen művek teljes meghalgatása, megtekintése a szerzők által sugalt tartalom megértése, megkönnyíti a feletébb lévő kijelentések, leírások megértését, bizonyos mértékű elfogadását.

Zene:

• Ink - Recognize: 2010.10.15
• Anna Ternheim - No, I Don't Remember: 2010.10.15
• Carina Round - For Everything A Reason: 2010.10.15
• Somewhere over the Rainbow - Israel: 2010.10.15
  

Film:

• Ink 2009: 2010.10.15

– Robert Nale Wilson ^vita 2010. október 16., 18:39 (CEST)