Szerkesztő:T.irene/allap
| Úrhida | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A település már a honfoglalást megelőző időszakban létezett,valamivel a mai fekvésétől ÉK-re a Sárvíz partján.Szent István idjéből származtatott oklevél tanusága szerint a "civitas" elnevezés utal arra,hogy fontos út ,híd védelmére itt valószínüleg földvárat építettek. A falu első írásos említése egy 1009-ben készült majd 1257-ben átirt oklevélben történik,amelyben István király Fülét, Urhida kerületéből, a Veszprémi püspökségnek ajándékozta,ebben az átiratban a település uhida néven szerepel.Késöbb is időről időre egy egy iratban emlitésre kerül a település, mint:1323-as oklevél amely szerin a Veszprémi püspökség birtokában van,ebben emlitik Szt. Miklósról elnevezett templomát is,1401-ben egy Zsigmod királyi oklevélben az itt lévő malom kerül emlitésre,1478-as fehérvári keresztes konvent oklevele leirja ,hogy az úrhidai híd,az úrhidai víz felett az azonos nevű településen áll.Vámot,a veszprémi Albert püspök és fehérvári káptalan jogosult szedni. A falu sorsát az 1543-1560 Fehérvár közelsége, illetve a török dúlás határozza meg.Források szerint 1560-ban kihalt. 1582-es adat szerint az úrhidai malom Battyáni Ferenc-Orbán birtok volt. A török idők után 1702-es forrás szerint Madocsányi családé.majd 1740-től a fehérvári Vörös családé Pentelével együtt.A Farády Vörös család, az alig lakott területen szőlő telepitést végez,és területeket bérletbe adja.A bérlők ősztől tavaszig kinn laknak,azután egyesek itt is maradnak végleg,lassan igy megindul a falu ujra benépesülése.1757-1810 között 41 családfőt jegyeztek az anyakönyvbe.A II József féle összeírás 112 házat emlit.1815-ből ismert a szőlőhegy rendtartása ami szigorúan szabályozta az ültethető,növényeket fákat,állattartást,a jó bor hírének megörzése érdekében.Az 1831-es kolerajárvány a községet sem kímélte az akkori 192 lakosból 23lett beteg, és 3 halt meg. Az 1848-as szabadságharc közvetlenül nem érintette a települést,de a hidat szeptember25.-én felszedték Jellasics csapatai hátráztatására. A község továbbra is a szőlőművelésből él,1870-ben már 797 lakosa van. Az akkori közigazgatás szerint a falu élén 16 tagból álló képviselőtestület,illetve a községi elöljáróság áll.Az utóbbihoz bíró,jegyző,törvénybíró,4 esküdt,köorvos pénztárnok tartozik. a község életében emlitésre kerül egy hirhedett időszak az 1903-as évben amikor verekedések , utonállás ,kocsmai véres verekedések vannak, egy jelentés szerint. Erre az időszakra Széchenyi Zsigmond (Sárpentellén élt) emlitést tesz egyik későbbi könyvében és Úrhidát,mint "bicskás"falut emliti.Ez a ragadvány elnevezés a környező településekben még a 70-80-as években is él. Az I.világháboruban 1914 októberbe vonulnak be tartalékosok a faluból. Az elesettek tisztelétére az elmúlt években emlékművet állitott a község. A két világháború közt a lakosság zöme mezögazdaságból él a fehérvári piacra termelnek zöldséget, gyümölcsöt, húst (libafertály). A népesség közel 1000 fő (920-975) a helyi földek kevésnek bizonyulnak eltartásukra ezért eljár a lakosság egy része a környékbe napszámba,részes munkára. A község gyarapszik: utak, új temető, tüzoltóság, villamositás kezdődik. A II. világháború alatt 1944 decemberében több hónapos álló front alakul ki, többször is "gazdát" cserél a falu.A falu 30 háza ,a templom a szeszfőzde megrongálodott,sok polgári áldozatot is követelnek a harcok. A fronton elesetteknek a Templom kertjében állitottak emléket. A harc 1945 márc.22.-én véget ér. 1945-től a 80-as évekig Úrhida éli a kistelepülések életét,először az ujjáépítés időszaka,a Fölműves szövetkezet megalakulása,Vadásztársaság létrehozása,majd 1948 kulturház avatás.1957-ben ujra napirenden a villamositás .1960-ban megalakul a Rákoczi Tsz.csoport,1964-ben posta nyilik. A település önállóságát 1969-ben elveszti,és csak tanácsi kirendeltség marad ,közigazgatásilag Szabadbattyánhoz csatolják,-ami a falu fejlődésének nem túl jó. Óvodát 1987-ben épitenek,azonban az iskolában csak alsó tagozat marad .1988-ban ma is müködö nyugdíjas klub alakul. Az önálloságát a község 1990-ben nyerte vissza.Az utóbbi 10 évben jelentős fejlődés történt, Felavatásra került a faluház,az utak nagyrésze aszfaltos lett,kisebb lakóparkok épültek,"egészségház" készült,gyógyszertár üzemel,felujításra,átépítésre került az önkormányzat épülete...