Herbert Sobel százados: Az első rész központi szereplője az Easy kiképzőtisztje, aki ennek kiváló, de csak ennek. Éles helyzetekben nem bízhatja rá magát a katona. (A térképen nehezen tájékozódik.) Nem is kapja meg az Easy-t erre Winterst nevezik ki. Egy későbbi részben találkoznak újra ekkor már Winters őrnagy és tiszteletadásra szólítja fel Sobelt teljesen jogosan. Richard ’Dick’ Winters őrnagy: Eleinte ’még csak’ a század hadnagya azonban már az első résztől egyfajta védőangyalként kíséri végig az egységébe tartozó katonák mindennapjait. A sorozatban ő a főfőszereplő annál is inkább mert három rész központi szereplője is. Ez nem is meglepő, hiszen ő az az ember, aki az Easy-t tulajdonképpen egészvégig vezeti. Már az 1. részben hadnagyként tűnik fel és rögtön felül is múlja a század kiképzőtisztjét Sobel századost, (aki később nem is bizonyul elégnek arra, hogy élesben vezesse az embereket), és akit a történet folyamán rangban is megelőz. Tehát az egységet Dick kapja és a csapat Normandia felé veszi az irányt. Normandia felett rengetegen meghalnak és mivel a századparancsnok sem kerül elő a poszt betöltése Wintersre vár. A 3. részben Carrantennál nagy igyekezetében megsérül és Roe dokinál találja magát, itt találkozik Blitheal. A fiatal katona megvakulása akkora együttérzést ébreszt benne, hogy nyomban vissza is engedné Angliába a közlegényt (mi mást is tehetne, hiszen vakon elég nehéz lőni talán még Shiftynek sem menne), de Blithe az utolsó pillanatban meggyógyul. A 4. rész viszontagságai után (Hollandia, Bull elvesztése aztán nagy nehezen való megkerülése) az 5. részben zászlóaljparancsnok helyettessé léptetik elő. Ekkor az Easy új századparancsnoka Heyliger lesz, amíg egy őrszem ki nem lövi, mert azt hiszi ellenség. Winters nagyon aggódik a századért de Nix a közelükbe sem engedi és Párizsba küldi eltávra. Viszont az utazást Dick képtelen élvezni, mert lelkiismerete nem hagyja nyugodni. A 6. részben visszatér az egységhez és a sereggel együtt Ardennek erdőibe siet. Miután Bastognet és Foyt is végig harcolta és elviselte Dikeot a 8. részben megbízást kap, hogy szerezzen nyelvet. Ráadásul ezt a parancsot később másodjára is megkapják, de ekkor Dick megtiltja az embereknek, hogy átkeljenek a folyón és olyat tesz, amit eddig még soha: kamu jelentést ír. Mikor a 9. részben végre már megnyugodhatna (az Easy végre jó kezekben van hiszen Spiers a századparancsnokuk) legjobb barátja Nix alkoholizálása szól közbe és emellett még hazafiatlan nézeteivel is előrukkol Dickkel szemben, aki mindvégig hisz az eszmékben. A 10. rész Hitler főhadiszállásán játszódik, itt kapják a hírt, hogy a század azon tagjait, akiknek nincs elég pontjuk a csendes- óceáni partokon is bevetik. Mivel Winters áthelyezési kérelmét (egy azonnali bevetésre) megtagadják, elfogadja Nix ajánlatát (persze csak hosszas tépelődés után), hogy a háború után családja cégénél a Nixon Nitrát Műveknél dolgozzon. Lewis Nixon ’Nix’ százados: Winters legjobb barátja szintén az 1. résztől szerepel, a filmben viszont a századdal kapcsolatos teendők koránt sem kötik le annyira (de azért mindenről tudomása van és jól felkészült) tulajdonképpen más megbízásokat kap, mint Dick. Igazából mindig akkor lép a színre mikor Wintersnek más dolga lenne például az egységet kéne, vezetnie ezért pont neki lenne szüksége arra, hogy meghallgassák e helyett Nix fogja magát és megjelenik. Mindezek ellenére nem szeret a középpontban lenni inkább olyasfajta ember, aki csak a legjobb barátjával osztja meg sérelmeit. Felesége válását is úgy akarja megélni, mint akit már nem érdekel a nő, de azzal hogy folyton kutyája elvesztéséről beszél, csak erősíti azt, ami számunkra egyébként világos: megrázta a hír. Lewis csendben a maga kis fészkében válik, a Vet 69 rabjává és a nedűt folyton Dick ládájába rejti el. A történet vége felé úrrá lesz rajta a háborús eszmékben való csalódottság egyre hiányosabban látja el feladatait és le is fokozzák. Szemben Wintersel aki töretlenül lépdel felfelé a katonai ranglétrán és továbbra is rendületlenül hiszi a háborús elveket. Lewis azonban nem hogy összekapná, magát barátja példáján felbátorodva még jobban az italba temetkezik. Nem féltékeny Dickre (az nem az ő asztala) szerinte a helyzet már teljesen reménytelen. Mindezek ellenére próbál segíteni is legkedvesebb barátjának, hiszen ő intézi el párizsi eltávját és a háború után még munkát is ajánl neki, amit Dick el is fogad. Ronald C. Spiers százados: Igazi vezető, aki a kemény helyzetekben is megállja a helyét. A mini sorozat 7. részétől láthatjuk folyamatosan. Ezután kerül ugyanis az Easy élére, mint az új századparancsnok aki Dike feladatait veszi át. Viszont már ezek előtt is halhatunk róla a szóbeszédek alapján és néha-néha fel is tűnik akár egy baljós árnyék. Történetesen mindig akkor, amikor valaki a legendáit, vagyis inkább a róla elhíresült pletykák egyikét meséli. Na, igen a pletykák, amik közül az egyik leghíresebbet (az árkot ásó német hadfoglyok lelövése) Malarkey terjeszti (ez minden bizonnyal meg is történt, hiszen láthatjuk is a filmben). Malarkey azonban vigyáz, hogy Spiers nehogy tudomást szerezzen, szemtanúságáról azonban Ront nem érdekli, hogy miről híre a lényeg hogy híres. Ezen kívül ő az, aki már szinte példabeszédeket mond a háborúról, a halálról, a félelemről és a rómaiak Terciusáról. Az embereket a legnagyobb odafigyeléssel és szakértelemmel vezeti és ezért nem vár el mást csak a feltétel nélküli tiszteletet és a parancsok követését a kihágásokat nem tűri. A tiszteletet meg is kapja, hiszen neki már a puszta megjelenése is tekintélyparancsoló. Hát, még ha kinyitja a száját és teszi a dolgát… Nos, akkor még az előtte felrobbanó bomba sem állíthatja meg. Visszatérve az emberekkel való viszonyára Dick méltó utódja, hiszen ő is a szívén viseli az egységébe tartozó emberek sorsát amint azt Grant kapcsán is láthatjuk, illetve ezt bizonyítja még az is, hogy nem hagyja el a századot a 10. rész után sem pedig a pontjai megvannak. Velük marad és kész tovább vezetni a század pont nélküli tagjai a csendes-óceáni fronton. Biztosítva ezzel Winters lelki nyugalmát, aki most már nyugodtan hátra dőlhet és fellélegezhet. Harry Welsh főhadnagy: A század azon embereinek egyike, akin jókat nevet a néző. A laza kissé szélhámos hadnagy úgy tűnik fel már az első perctől fogva, mint Dick személyes segítője és jó barátok is lesznek. Nixnek is Winters mutatja be még az 1. részben. Ők hárman így meg is maradnak és egészen a film végéig láthatunk olyan jeleneteket, amikben-hármasban beszélgetnek.(A fejesek már csak ilyenek.) (Később még csatlakozik hozzájuk Spiers és végül Lip is.) Az a fajta ember, aki imád a középpontban lenni és beszélgetni az emberekkel rendíthetetlenül hisz abban, hogy haza fog térni és külön figyelemre méltó mindvégig töretlen szerelme menyasszonya Kitty iránt, akinek még mennyasszonyi ruhaanyagot is küld, és akit a háború után természetesen feleségül is vesz. (Megmondom őszintén én nem gondoltam volna róla.) Ezek, amik javára írhatók, de sajnos néha hajlamos fél várról venni a dolgokat (gondatlan tűzgyújtás a bastognei erdőben, melynek következtében meg is sérül és kórházba kerül) és egyes helyzetekben kicsit be is parázik gondolok itt Heyliger hadnagy rejtélyes morfium adagjára. Gyógyulása után visszatér az egységhez és annyira rendbe jön, hogy a történet végén lenyúlja Hitler ezüst evőeszközkészletét, amit közben Spiers akart magának, de meglepő módon ezt most átengedi Harrynek a dologból nem lesz konfliktus és Ron meg elégszik néhány tálca üvegpohárral. Végül mielőtt még haza menne Nixet is bosszantja még egy kicsit azzal, hogy neki van kihez haza mennie. Lewis persze igyekszik visszavágni és próbálja ő is bosszantani, de nem igazán jár sikerrel. Welsh bízik mennyasszonyában és Dick tanácsára fütyül Nixre. Norman Dike főhadnagy: Bastongeban az Easy századparancsnoka lenne, ha tenné a dolgát, de nem hoz döntéseket. Az emberekben Lipton törzsőrmester tartja a lelket, Normant pedig egyáltalán nem izgatja az emberek sorsa. Őt csak a katonai ranglétrán való felfelé menetelés és a tölgyfalevelek érdeklik. A 7. részben le is váltják helyére Spiers kerül. Carwood Lipton hadnagy: Ha van valaki, akire az Easy tagjai a havasokban számíthatnak akkor az Lip. Ez abból is jól látszik, hogy ő meséli a 7. részt, de nemcsak ebben az epizódban vezetgeti az embereket, hanem Bastogneban is. Dike hadnagy ugyanis képtelen ellátni a feladatait és az Easy teljesen hidegen hagyja. Őt csak az izgatja, hogy vajon feljebb jut-e a katonai ranglétrán. Nos, a válasz ezzel a hozzáállással azt hiszem adott. Mindenesetre Lip ott van és még jó, hogy ott van, mert Winters csak a háttérből figyelheti az eseményeket és Dike botlásait. Persze Carwood felügyeli az embereket, de sorsdöntő döntéseket nem hozhat nem is hoz nem is akar nem is ez a feladata. Ő nem az a fajta ember, aki veri a mellét és hangoztatja, hogy ő a nagy legény még akkor, sem ha lenne mire. Inkább csak afféle szemlélő a háttérben, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem ért a dolgokhoz, mert nagyon is ért és elvégzi feladatait. Ami az, hogy ezek között a kegyetlen körülmények között tartsa a lelket az emberekben és azt meg is teszi hibátlanul. Érdemét a 7. részben Spiers is kiemeli és közli vele előléptetését, amit teljesen meg is érdemel. Végül pedig hadnagy válik belőle és csatlakozik a Winters, Nix, Welsh, Spiers gárdához ötödik tagként, de szeme sarkából továbbra is folyton a többieket sasolja. Buck Compton hadnagy: Imád a kártyában tétekkel játszani, imád dárcozni, imád mindent, amit nem lenne szabad. Jól kijön Wintersel és megállja a helyét a csatatéren is egészen a havas erdőkig. Akkor ott azonban elpattan benne valami. A film végén visszatér a többiekhez, de már soha nem lesz olyan, mint régen. William ’Wild Bill’ Guarnere törzsőrmester: Az önfejű Gonorea valamiért nagyon utálja a kvékereket. Például összeverekszik Liebgottal és különböző gúnynevekkel illeti Winterst is, aki azonban mondanom sem kell, hogy nem veszi komolyan ezeket és inkább jót nevet rajtuk. Persze csak a háttérben ’szidja’ Dicket (nem mintha nem merné a szemébe mondani, de hát azért még is csak a századparancsnokáról van szó) és ezzel nem is bujtogat senkit. Vad Billit mindenki szereti, jól kijön a század minden tagjával, de legjobb barátai a már Tocoa óta a filmben szereplő Joe Toye és a 4. részben újoncként feltűnő Babe, akivel a háború után is jó barátságban maradnak egészen életük végéig. Sajnos azonban karakterét nem élvezhetjük a sorozat végéig. A hófedte erdőkben barátja segítségére siet és a következő találat miatt elveszti egyik lábát így haza kerül. (Ő megy először az államokba.) John Martin törzsőrmester: Mindvégig figyelemmel kíséri a századtagjainak sorsát. Számtalanszor van Lip és Buck segítségére, de végig mögöttük is marad. Kiváló törzsőrmester, de törzsőrmester. Joseph Toye törzsőrmester: Bill barátja a sorozat elejétől fogva. Humoros megjegyzései (Hitler gigájáról és a saját bakancsáról) a háborús események között mosolyt csalnak az arcunkra. Sajnálatos módon ő a másik ember, aki szintén elveszti a lábát (Bill éppen az ő segítségére siet) ezért őt sem láthatjuk a film végéig. Darrel C. ’Shifty’ Powers törzsőrmester: Darrel kiváló lövész simán lehetne a század mesterlövésze, de nem egy dicsekvő fajta. Tisztában van tehetségével, de nem kérkedik vele, sőt hangoztatja, hogy vannak tőle jobbak is. Szerénysége és hazafiassága abban is jól megmutatkozik, hogy mikor szerencsésen kihúzzák, a nevét nem igazán akaródzik hazamenni de Winters végül meggyőzi őt, hiszen nagyszerű katona, de azt hiszem ez mindkettőjükről, sőt mindenkiről egyformán elmondható. Donald Malerkey őrmester: A sors úgy hozta, hogy ő legyen az aki Spiers legendáinak alapjait meséli és terjeszti (szemtanúsága miatt). Na persze ezt igyekszik titkolni és kicsit változtatni a történeteken. Aztán meg a többi már megy magától, hiszen mindenki a saját szája íze szerint meséli ezeket tovább (néhány dolgon változtat, elvesz belőle hozzá rak) az már nem rajta múlik. Egy kicsit szerencsétlennek mondható, hiszen hirtelen és szinte egyszerre veszti el azokat az emberek, akikben-legjobban megbízott (Muck és Penkala) és azokat is, akikre felnézett (Guarnere és Toye). Denver ’Bull’ Randelman őrmester: Meg kell hagyni a név találó. Denver valóságos bikaként küzd az egész háború folyamán. A 4. rész róla, eltűnéséről, kereséséről majd megkerüléséről szól. Randelman az Újoncok című részben veszik el és miközben mindent megtesz, életben maradásáért a többieket nem engedik a segítségére sietni. Végül azonban mégis szerveződik egy kereső csapat, de mielőtt nagyobb offenzívába kezdenének, Bull előkerül. Warren ’Skip’ Muck őrmester: Warrenek néha igazán őrült ötletei támadnak amint azt a filmben a rókalyukak ásása közepette is hallhatjuk. Malarkey jó barátja, rémtörténeteit is ő tudja meg először. Az 1945. január 1. bombázás áldozatává válik. Joseph Liebgott tizedes (technikus): A laza és vagány Joseph és Bill kapcsolata a bizonyíték arra, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Egyébként amúgy abszolút nem az a kötekedős fajta és nehéz kihozni a béketűrésből. A 8. résztől kezdve Websterrel nagyon jó barátok lesznek. Aki a 9. részben valódühkitörése ellenére is felnéz, rá csak éppen nem tartja helyesnek, amit tesz, és amit egyébként mások lehet, hogy ugyanúgy megtettek volna Lib helyében. Donald Hoobler tizedes: Az egész háború alatt törekszik megszerezni egy lúgert. Egyszer még egy másik katonától is elkéri csak, hogy megnézhesse. Aztán mikor végre sikerül megszerezni egyet… A sors kegyetlen. Eugene Roe tizedes, technikus – doki: A század dokija, akiből egy csettintésre lett szanitéc. A 6. rész róla szól. Mindig jelen van a háttérben és várja, hogy kiszorul a segítségére. A tizedes végtelenül visszahúzódó és magába burkolódzó ember nem is sok mindenkivel találja meg a közös hangot talán csak Babeal. Minden erejével a morfium beszerzésére törekszik ekkor találkozik Renneével a gyönyörű ápolónővel, akibe lássuk be, hogy bele is szeret. Ez a viszony, már ha lehet így nevezni azonban tragikus véget ér egy bombázás során melynek a lány áldozatul esik. David Kenyon Webster közlegény: A vakítóan kék szemű irodalmár eleinte nem sokat látható a sorozatban. Kicsit hosszabb időre csak akkor tűnik, fel mikor történetesen eltalálják, ami koránt sincs ínyére (de azért főleg Luz szerint egész jól elvan a kórházban.) A 8. részben tér vissza a századhoz és rögtön el is kezdi mesélni a történetet, jegyzetelget aztán alább hagy lelkesedése, hiszen már semmi sem olyan, mint régen, mint amikor elment. Az emberek, akik ez előtt a barátai voltak nagy része vagy meghalt, vagy haza küldték a sérülése miatt (Bill, Toye). E mellett sok az újonc, akiket egyáltalán nem ismer. Ekkor szövődik Libel való kapcsolata, ami valljuk be kissé viharos, de azért mindvégig töretlen. Alex Penkala közlegény (technikus): A Penkala Warren Malarkey hármas legendás. A pletykák (főleg a Spierses történetek) terjesztői. Egészen a 7. részig szerepel a filmben, amikor is Muckkal együtt (egy rókalyukban voltak) bombatámadás áldozata lesz. George Luz közlegény (technikus): A század igazi mókamestere. Mindenkit imád és képes utánozni gondoljunk csak például Sobel százados térképes ügyeire az 1. részben vagy Dike mondataira Bastognenál de nem azért hogy a másik ezeket rossz néven vegye. egyszerűen csak szeret bohóckodni. Nagy barátja Frank, akivel igazán jó párost alkotnak. Vannak kisebb nézeteltérései (Webster), de alapvetően nem az a kötözködős fajta. Frank Perconte közlegény (technikus): Luz legjobb barátja, ha összekerülnek, dől a humor és legyünk őszinték arra azért mindig szükség van. Az egyik ütközetben az Easy tagjainak szokásaihoz híven seggbe lövik, később azonban felgyógyul és visszatér az egységhez. Albert Blithe közlegény: Róla szól a 3. rész. Normandiai földet érése óta keresi az egységét. Amikor végre megtalálja, őket-sokkot kap és hisztérikus vaksággal a Dokihoz kerül. Később felgyógyul, de egy felderítés során egy német orvlövész annyira megsebesíti, hogy soha nem jön rendbe és nem kerül vissza az Easyhez így nem is láthatjuk a sorozat további részeiben. Alton Moore közlegény: A sorozatban nem sokszor láthatjuk, de amikor feltűnik, mindig történik valami felejthetetlen. Például ő rakja zsebre Hitler személyes fényképalbumát amelyre Spiersnek is fájt a foga, és amit egész végig keresett illetve kerestetett is (volna). Edward James Heffron közlegény: Buck szerint egyáltalán nem Edward típus pedig ő már harmadik ezen a néven (a dédapját és a nagyapját hívták így az apja Joseph volt). A 4. részben újoncként érkezik a többiekhez és Bill rögtön fel is fedezi benne örök barátját és attól kezdve ők ketten szinte elválaszthatatlanok, amikor azonban Bill lába elvesztése miatt haza kerül és még Julient is elveszti (egy rókalyukban voltak) az egyik akció során Roeban talál új barátra. Aki senkit sem szólít a becenevén vagy talán mégis.