Zöldmarci

HORTHY GIMNÁZIUM A kisújszállási gimnázium abból az iskolából fejlődött ki, melynek alapjait 1717. körül vetették meg Kisújszállás újonnan települő lakosai. Első tanítója Musnai Mózes lévita. Az iskola kezdettől fogva hosszú időn át a debreceni kollégium partikulája, 1797-ig rektoria. A közoktatást szabályozó, 1850-ben kiadott Organisations Erfurt teljesíthetetlen előírásai miatt, egy ideig mint magán jellegű algimnázium működik 3 osztállyal és tanárral.1854-ben felállítják a negyedik tanszéket és a IV.osztályt, 1861-ben az V.,1862-ben a VI.,1893-ban a VII., végül 1894-ben államsegéllyel megnyílik a VIII.osztály is, a tanulók összlétszáma 195. 1894-ben költözik a most már főgimnázium az Alpár Ignác tervezte új épületébe, melyben ma is működik. Az építés költségét a város 100 ezer, a református egyház 44 ezer forinttal fedezte. A szerencsétlen, de szerencsére rövid proletárdiktatúra idején, 1919-ben, megszüntették még a vallástanítást, imádkozást is, és az egyházi hivatalnokokat, papokat kitiltották. 1927-ben az iskola, egyik jelentős patrónusa, Horthy István, Horthy Miklós Magyarország kormányzója édesapjának nevét vette fel, és megnevezése 1944.őszéig Kisújszállási Református Horthy Gimnázium lett. A Kisújszállási Öreg Diákok Szövetsége 1928-ban üdvözlő táviratot küldött Kenderesre, a Horthy kastélyba azzal, hogy az iskola, „míg fennáll, mindig örömmel és dicsekedéssel viseli dicső nevüket”. A harmincas években az iskola ünnepélyes alkalmakra a fiútanulók számára sötétkék, zsinóros Bocskay ruha, a leánytanulók számára hasonló, nyári időszakra magyaros hímzésű világoskék formaruha, valamint mindkét nemű tanulók számára az iskola jelvényével ellátott sötétkék bársony Bocskay, hétköznapokra könnyű szövet diáksapka viselését írta elő, ami 1944.őszéig érvényes, de a tanulók anyagi helyzetétől függően csak részben kötelező viselet volt. Aki tehette , alkalmazkodott az előíráshoz, mert büszke volt iskolájára. A gimnáziumra mindig jellemző volt a „naprakész” hazafias nevelőmunka. Az 1942-43.tanév hősök napi ünnepi szónoklatában dr.Tóth Kálmán tanár, a hősi emlékműnél elhangzott ünnepi szónoklatában, az ország számos iskolájának eszmeiségéhez hasonlóan, a következőket mondotta: „…,átkozott legyen az a magyar ember, aki ezen a hős vértől pirosult, megszentelt földön az internacionalizmus, az istentelenség szennyes gondolatát hordozza magában!… a vörös pokolban az emberállat szörnyű bűneit veti föl a föld a tömegsírokban…” A szovjet csapatok 1944.októberében érték el a várost. A helyi harcok során, az iskola „hivatalos iskolatörténet”-e szerint a németek ellentámadása okolható a gimnázium több helyiségének és könyvtárának elpusztulásáért. A kortárs, a gimnázium egykori tanulója, dr.Győrffy Sándor, akkori ötödikes diák, azonban másképp tudósít:

„…A harcok aztán lassan továbbértek, elhagyták a várost a páncélosok, de ottmaradtak s látogatni mentek a jó öreg vörös gránátosok… Az egyikük az iskolába ment, s mert kulturlény és nem tenyészállat leitta a preparátumokról a spirituszt, miben húsz éve álltak. Virágos jókedvvel tovább ballagott ő végigjárva az osztálytermeket, ráaakadt a könyvtárszobára is és itten aztán kissé megrekedt. Csodálkozott a nyugati kulturán miért piszkítják be a papírokat, rosszabb ízű benne így a dohány, mintha tisztán hagynák a lapokat. És mivel a papírt égetni szokták máris vette elő zsebéből a gyufát, az első könyv után égett a többi, s a láng könyvről könyvre szállt:::”

Az iskola 1944-ig Kisújszállási Református „Horthy” Gimnázium, 1945-1948-ig Református Gimnázium, azaz mindvégig egyházi, református gimnázium. Utolsó tanévében, 1943-1944.-ban tanulóinak száma 444. A jóhírű iskola története ezzel véget is ért. Az 1948-ban bekövetkező „…államosítással az iskola a nép tulajdonába került, s hazánk, népi demokráciánk, a magyar munkásság, parasztság és néphez hű értelmiség érdekeinek megfelelően indulhatott meg az ifjúság nevelése…” - írja korabeli históriaíró. A gimnázium neve Állami Gimnázium, Állami Általános Gimnázium, Bercsényi Miklós Állami Általános Gimnázium, majd 1952-től, az egykor itt érettségiző, de a városról és iskoláról nem túl kedvezően emlékező íróról Móricz Zsigmondról nevezték el a patinás iskolát.

Források:

1.A kisújszállási református Horthy-gimnázium évkönyve, 1942-43.tanévről

2. A kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium és szakközépiskola 250.évi jubileumi évkönyve. - 1966/87.

3. Barcsay László az iskola volt tanulójának levéltára - 1940-1949.

4. Győrffy Sándor Péter: Nem foghatjuk másra. Budapest,1991.