Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/Ördögi kör

Az Ördögi kör (latin: Circulus Vitiosus, ejtsd: cirkulusz viciózusz, magyarul szó szerint: gonosz kör, átvitt értelemben: bűvös kör, hibás kör) eredeti jelentése körkörös meghatározási vagy körkörös érvelési hiba (súlyos logikai hiba), amikor a meghatározás kiindulásként tartalmazza a meghatározni kívánt fogalmat, vagy egy érvelés tartalmazza a levezetni, bizonyítani kívánt állítást.

A logikában más néven: petitio principii vagy idem per idem.

(Logikai szempontból valójában a meghatározás is állítás, azonban helyességét nem levezetés hanem elsősorban közmegegyezés, általános elfogadása biztosítja, amennyiben maga nem tartalmaz logikai, például körkörös hibát.)

A hibát, a körkörös definíciót, érvelést triviális eseteket kivéve általában nehézségbe ütközik felismerni. Néha a szinonimák alkalmazása, összetett fogalom, állítás esetén szétbontása vagy bővebb formában beágyazása vagy néha ugyanannak a fogalomnak, állításnak teljesen más szavakkal (nem egyszerűen szinonimával) de lényegileg azonos körülírása miatt.

Továbbá nem is magától értetődő hiba. Nem látható be egyszerűen, hogy emiatt az ilyen meghatározás vagy levezetés logikai, retorikai szempontból teljességgel értéktelenné, érvénytelenné válik.

Ezeknek tudható be, hogy ezt a hibát a legjelesebb gondolkodók (René Descartes, Newton, Gotlob Frege, ...) is elkövették publikált írásaikban is.

Newton a Principiában a tömeg fogalmát a sűrűség fogalmából határozza meg, ami egységnyi térfogatú anyag tömege^[1]

„Az anyag mértéke a mennyisége; ezt a mennyiséget az anyag sűrűsége és térfogata határozza meg. (...) A továbbiakban ezt a mennyiséget testnek vagy tömegnek fogom nevezni.”

Ez a hiba szerencsére itt speciális esetként nem okozott különösebb problémátː Newton a továbbiakban csak a tömeg fogalmát használja. A tömeg meghatározásának szánt rész a sűrűség fogalmának furcsa, fordított meghatározásának tekinthető, miközben a tömeg definíciója valójában hiányzik. Azt utólag kell pótolni. Ez a hiba eltörpül Newtonnak a fizika tudományának megalapozásában végzett munkája mellett.

Továbbá hogy a körkörös érvelés gyakran jelenik meg feltehetően szándékosan is a retorikában, politikai közbeszédben kívánatosnak tartott de valójában valótlan állítások alátámasztásához. Ez sokakban azt a téves képzetet keltheti, hogy ezek a megoldások nem kifogásolhatók. És legfeljebb a triviális tautológiák kerülendők de azok is csupán esztétikai okokból.

Végül tovább gyengíti a körkörös érvelés okozta logikai probléma súlyosságának tudatosodását, hogy a példák sokszor kifejezetten mulatságosak, hatásos, különösen szellemes viccként foghatók fel.

A jelentés bővülése a mai szóhasználatban

Az ördögi kör mint érdekes, démoni erők közrehatását sejtető, már-már költői kifejezés később az élet egyéb területein is megjelent.^[2] Ennek lehetséges oka hogy a kifejezés eredeti jelentése nem ismert vagy egyáltalán nem magától értetődő mindenki számára. Továbbá hogy a magyar népi kultúrában az Ördög és a Kör meghonosodott motívumok, azonban sokszor jelentésük ugyanúgy elhomályosult, mint az Ördögi kör eredeti, logikai jelentése. (Példáulː frászkarika)

Eleinte ezeket hibás szóhasználatnak tekintették, de mára beépültek a közbeszédbe. Ezek következtében viszont a kifejezés eredeti jelentése is némileg elhomályosult.

1. A hétköznapokban gyakran olyan kellemetlen helyzetek megnevezésére használják, amelyekből csak hasonlóan kellemetlen helyzetet teremtő kiút kínálkozik. („Cseberből vederbe” helyett.)

Csapdahelyzet. Egy adott negatív, kellemetlen helyzetből nincs kivezető út. („Nincs kiútǃ” „A kör bezárult.” „Csapdahelyzet.” illetve „Ez egy 22-es csapdájaǃ” kifejezések, szólások helyett.)

3. Kedvezőtlen hatású öngerjesztő folyamatokra (betegség folyamatos súlyosbodása a betegség járulékos következményei miatt, egyes balesetek okainál a körülmények fatális alakulására, alkohol és drogfüggőség pszichológiai okainál, gazdasági válság, összeomlás ilyen jellegű kialakulása, bankcsőd a kialakuló önerősítő pánik miatt) (Lavinahatás helyett)

4. Néha egy adott (nem feltétlenül negatív vagy hibás) gondolatmenettől elszakadásra való képtelenség. (fixa idea helyett)

5. Legújabban negatív megítélésű csoportokra vonatkoztatva: például Hitler ördögi köre (dokumentumfilm, ) Hitlerhez legközelebb álló, legmagasabb rangú náci állami, párt és katonai vezetőkre vonatkoztatva.

Tréfás vagy figyelemfelkeltő szándékkal valójában negatívumok nélkül isː

Ördögi Kör Színjátszó Műhely, Kistarcsa

Lásd még

A népszerű kultúrában

Az érdekes kifejezés irodalmi és filmművészeti alkotások címében és cselekményében is gyakran feltűnik. Regényekː

Joseph Heller: A 22-es csapdája (Catch-22, 1961)

Versek:

Dalok:

Kati és a Kerek Perec: Ördögi kör (Szerpentin című album, 1982) dalszöveg: S. Nagy István és Kiss Ernő
Edda Művek: Ördögi kör (Győzni fogunk című album, 1990 és videoklip, 1991)

Film:

Ördögi kör (címváltozat: Afrika kincse, Beat the Devil, angol-olasz-amerikai akcióvígjáték 1953, John Huston)
Ördögi kör (Der Teufelskreis, keletnémet történelmi filmdráma, 1956, Carl Balhaus)
A 22-es csapdája (Catch-22, amerikai háborús film, 1970, rendezteː Mike Nichols Joseph Heller azonos című regényéből)
Ördögi kör (Chakra, indiai akciófilm, 1981, Rabindra Dharmaraj)
Mrs. Parker és az ördögi kör (Mrs. Parker and the Vicious Circle, amerikai-kanadai életrajzi filmdráma, 1994, Alan Rudolph)
Ördögi kör – főszerep (kísérleti film, 2007, rendezte: Deák Péter)
Ördögi kör (Más sabe el diablo, amerikai tévéfilmsorozat, 2009)

Források

Arisztotelész: Organon
Isaac Newton: A Principiából és az Optikából. Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Heinrich László. Kriterion Könyvkiadó - Európa Kiadó, Téka sorozat, Bukarest–Budapest, 1981, ISBN 963-07-2172-4

Megjegyzések

↑ Newton: 40. oldal, Heinrich magyarázó jegyzete: 196. oldal 12.
↑ Az Ördög egyébként több, gyakrabban használt magyar szólásban is szerepet kap.

[1] Newton: 40. oldal, Heinrich magyarázó jegyzete: 196. oldal 12.

[2] Az Ördög egyébként több, gyakrabban használt magyar szólásban is szerepet kap.

[1]

[2]