Főmenü megnyitása

Dórotheosz (Δωρόθεος ὁ Σιδώνιος: Szidón, a mai Szaida mellett, Kr. u. 1. század) görög asztrológus és költő. Egy nagy hatású, ma már csak töredékeiben és fordításban ismert tanköltemény szerzője. Munkája révén a görög asztrológiai hagyomány egyik fő meghatározója, műve a kezdeményező asztrológia fő forrása.

Szidóni Dórotheosz
Született 50 (1969 éves)[1]
Foglalkozása

KölteményeSzerkesztés

Belső érvek alapján a költemény Kr. u. 70 körül íródott, és eredetileg öt könyvből állt. Ezek közül az első négy a születési asztrológiát, az ötödik a kezdeményező asztrológiát tárgyalja. Forrásként a szerző Hermészre és az egyiptomiakra hivatkozik.

A mű eredeti formájában legalább a 7., prózai átdolgozásban a 11. század elejéig fennmaradt. Legtöbb töredékét egyenes idézetek és parafrázisok formájában thébai Héphaisztión őrizte meg. A 3. században perzsa nyelvre fordították és átdolgozták, később ebből az elveszett változatból készült Omar at-Tabari fennmaradt 8. századi arab fordítása. Ez a fordítás az eredeti alapos átdolgozását bizonyítja, mivel néhol a szöveg kimutathatóan hiányos, más helyeken pedig későbbi kiegészítéseket találni. Néhány évtizeddel Omar előtt Másáalláh is készített egy mára már csak töredékesen ismert fordítást, vélhetően a görög eredeti vagy annak prózai átdolgozásának felhasználásával. Ezek a töredékek szintén jelentősek szövegtörténeti szempontból.

Dórotheosz munkája meghatározó, hagyományteremtő jelentőségű volt a görög és arab asztrológusok körében. A görög tanköltemény-szerzők közül Pszeudo-Manethón, Anubión és Maximosz utánozza, Héphaisztión egyik fő forrásaként használja, majd Rhétoriosz és edesszai Theophilosz is sokban rá támaszkodik. A perzsa-arab hagyományban számos pszeudo-dórotheoszi mű bizonyítja jelentőségét. Az arab asztrológusok között Másáalláh és Omar mellett Szahl ibn Bisr használja egyik fő forrásaként.

ForrásokSzerkesztés

  • Dorothei Sidonii Carmen Astrologicum, interpretationem Arabicam in linguam Anglicam versam una cum Dorothei fragmentis et Graecis et Latinis, edidit David Pingree, Leipzig, B. G. Teubner, 1976.
  1. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (angol, több nyelv és francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 25.)