Szigeti Imre

színész, rendező, színigazgató

Szigeti Imre, Tripámer (Veszprém, 1831. október 15. – Budapest, 1902. június 6.) színész, rendező, színigazgató. Szigeti József színész öccse.

Szigeti Imre
Szigeti Imre.jpg
Született Tripámer Imre
1831. október 15.[1]
Veszprém
Elhunyt 1902. június 6. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti Imre témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A színi pályára 1855-ben Pécsett lépett mint Moor Károly a Haramiákban. 1857-ben a kolozsvári színházhoz szerződtették. 1860-ban mintegy 100 000 forintot örökölt, melynek fedezetével igazgatói engedélyt kért. Színigazgató lett és átvette a győri színtársulat vezetését. Nyolc évig a legnagyobb vidéki színházak igazgatója volt, 1868 tavaszán tönkrement. Mecénásként tevékenykedett. Vidéken próbálta az ország első színházát mind díszletben, mind jelmezben túlszárnyalni. Társulatával megfordult Pozsonyban, Pécsett, Debrecenben és Kolozsváron is. 1868. április 1-től a Nemzeti Színház tagja lett és nyugdíjintézetének alelnöke volt. Először úgy gondolták, hogy testvére, Szigeti József közbenjárására került oda, később azonban bizonyságot tett, hogy tehetséges színész. 1873-tól 1902-ben történt nyugdíjazásáig végleg tagja lett a színháznak. Drámai hősöktől kezdve egészen a groteszk figurákig nagyon sok szerepet eljátszott.

Cikke a Magyar Szemlében (1893. 35. sz. Hogyan lettem én színigazgató?).

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Brankovics György (Obernyik K.)
  • Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz)
  • Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Antonio (Beaumarchais: Figaro házassága)
  • Béldi Pál (Szigligeti Ede)
  • Bánk bán (Katona József)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szigeti Imre, Tripammer, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15017.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.