Közönséges gyertyán

növényfaj
(Szomorú gyertyán szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 9.

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó faj.

Közönséges gyertyán
Közönséges gyertyán nyáron
Közönséges gyertyán nyáron
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Alcsalád: Coryloideae
Nemzetség: Gyertyán (Carpinus)
L., 1753
Faj: C. betulus
Tudományos név
Carpinus betulus
L., 1753
Szinonimák
Szinonimák
Homotypic
  • Carpinus betulus var. typica Koehne, Deut. Dendrol.: 116. 1893, nom. inval.
  • Carpinus nervata Dulac, Fl. Hautes-Pyr. : 141. 1867, nom. illeg.
  • Carpinus sepium Lam., Fl. Fr., 2 : 212. 1779, nom. illeg.
  • Carpinus ulmifolia Salisb., Prodr. : 392. 1796, nom. illeg.
  • Carpinus ulmoides Gray, Nat. Arr. Brit. Pl., 2: 245. 1821, nom. illeg.
Heterotypic
  • Carpinus betulus f. columnaris (Beissn.) Späth ex Schelle, Handb. Laubh.-Ben. (Beissner & al.) 48. 1903.
  • Carpinus betulus f. cucullata H.J.P.Winkl., Pflanzenr., IV, (H.G.A.Engler) 61: 31 (1904).
  • Carpinus betulus f. fastigiata (G.Nicholson) Schelle, Handb. Laubh.-Ben. (Beissner & al.) 48. 1903.
  • Carpinus betulus f. horizontalis Simon-Louis, Preisverw., Herbst 1902-1903. 1902.
  • Carpinus betulus f. incisa Aiton, Hort. Kew., 3: 362. 1789, as "β".
  • Carpinus betulus f. obtusifolia Petz. & G.Kirchn., Arbor. Muscav. (E.A.Petzold & G.Kirchner) 667. 1864.
  • Carpinus betulus f. (var.?) pendula (H.Massé) Petz. & G.Kirchn., Arbor. Muscav. (E.A.Petzold & G.Kirchner) 667. 1864.
  • Carpinus betulus f. purpurea Dippel, Handb. Laubholzk. 2: 140. 1891.
  • Carpinus betulus f. pyramidalis Dippel, Handb. Laubholzk. 2: 140. 1891.
  • Carpinus betulus f. pyramidalis (Möhl) H.J.P.Winkl., Pflanzenr. IV/61 (H.G.A.Engler), 19: 31. 1904.
  • Carpinus betulus f. quercifolia Desf., Tabl. École Bot. 213. 1804.
  • Carpinus betulus f. variegata Dippel, Handb. Laubholzk. 2: 140. 1891.
  • Carpinus betulus subsp. carpinizza (Kil.) O.Schwarz, Mitt. Thüring. Bot. Ges., n.s., 1 (1) : 96. 1949.
  • Carpinus betulus subsp. serrata (Beck) O.Schwarz, Mitt. Thüring. Bot. Ges. 1: 96. 1949.
  • Carpinus betulus var. carpinizza (Kil.) Nyman, Consp. Fl. Eur.: 663. 1881.
  • Carpinus betulus var. carpinizza f. incisa (Aiton) Schneider, Ill. Handb. Laubh., 1: 140,fig. 76d. 1904.
  • Carpinus betulus var. columnaris Beissner, Mitt. Deutsch. Dendrol. Ges. 1899: 133. 1899.
  • Carpinus betulus var. fastigiata G.Nicholson, Garden, 24: 419. 1883.
  • Carpinus betulus var. provincialis Gay ex Gren. & Godr., Fl. France 3: 121. 1855.
  • Carpinus betulus var. pyramidalis Möhl, Gartenfl., 39: 51. 1890.
  • Carpinus betulus var. quercifolia (Desf.) Tzvelev, Fl. Vostochnoĭ Evropy 11: 91. 2004.
  • Carpinus betulus var. serrata Beck, Fl. Nieder-Österreich: 266. 1890.
  • Carpinus carpinizza Kil., Fl. Austr. (Host) 2 : 626. 1831.
  • Carpinus caucasica Grossh., Izv. Azerbajdzansk. Fil., 1940 (5) : 34. 1940.
  • Carpinus compressus Gilib., Exerc. Phyt. ii. 399. 1792, opus utique oppr.
  • Carpinus incisa (Aiton) Borkh., 1803.
  • Carpinus intermedia Wierzb. ex Rchb., Ic. Fl. Germ. 12: 4. t. 633. 1850.
  • Carpinus quercifolia Desf. ex Steud., Nomencl. Bot. (Steudel), ed. 2. 1: 300. 1840.
  • Carpinus quercifolia Colla, Herb. Pedem. 5: 176. 1836, pro syn., nom illeg. & superfl.
  • Carpinus vulgaris Mill., Gard. Dict., ed. 8 : n° 1. 1768.
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges gyertyán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gyertyán témájú médiaállományokat és Közönséges gyertyán témájú kategóriát.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

szerkesztés

A közönséges gyertyán a Pireneusoktól Dél-Skandináviáig, kelet felé Törökországig mindenütt gyakori. Tápanyagban gazdag, humuszos talajokon, főleg hűvösebb hegyvidéki erdőkben fordul elő, a síkságoktól egészen 1300 méteres tengerszint feletti magasságig. Tölgyesekben vagy sövényekben állományokat alkot. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

Megjelenése

szerkesztés

A közönséges gyertyán 15–20 méter magas, lomblevelű fa. Koronája széles és magas, szabad állásban szép, boltozatos, gyakran kissé szabálytalan. Gyakran már kis magasságban vagy akár tőből is erős ágakra oszlik. Kérge világosabb vagy sötétebb szürke, sima, később finom, lemezes hálózattal mintás, hosszú ezüstös csíkokkal vagy csavarodott, kissé bordás felületű. Ágai kezdetben sűrűn, egyenesen felfelé törekszenek, a későbbiekben lehajlanak, elterülnek. Hajtásai sötét-szürkésbarnák, ritkásan szőrösek. A karcsú rügyek szorosan az ágtövön helyezkednek el. Levelei szórt állásúak, hosszúkásan oválisak, 4–10 centiméter hosszúak, rövid csúcsban végződők. Kétszeresen fűrészeltek, igen apró fogakkal. A lekerekített levélváll gyakran enyhe aszimmetriát mutat. A levelek mindkét oldalon fényesek, színükön élénk- vagy sötétzöldek, fonákjukon az ereknél szőrösek. Lombhullató, ősszel levelei élénk- vagy rozsda-sárgára színeződnek.

A virágzási idő április–május között van. Egylaki, szél porozta növény. A porzós barkák 3–5 centiméter hosszúak, a termős barkákon háromkaréjosak a halványzöld kupacslevelek, melynek tövében nő a makkocskatermés. A kupacslevelek aszimmetriája miatt „szárnyként” működnek, a szél messzebbre röpteti így a termést, melyek téli viharokkal 1 kilométeres távolságra is eljuthatnak.

Fája szilárd, kemény, szerszámnyélnek, fogaskeréknek, kocsikeréknek, zongora mechanikájának kiváló. Parkettázásra is használják.

Alfajok, változatok

szerkesztés

Néhány gyakori kertészeti változata:[3][4]

  • jegenyegyertyán vagy oszlopos gyertyán (Carpinus betulus ‘Fastigiata’) – fiatalon oszlopos, később kiszélesedő 15 méter magasra nő;
  • Carpinus betulus ‘Frans Fontaine’ – másik oszlopos fajta, karcsú formáját idős korára is megőrzi, legfeljebb 5–10 méteres magasságot ér el;
  • szomorú gyertyán (Carpinus betulus ‘Pendula’) – lehajló ágrendszerű.
  1. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. RHS
  4. A magyar nevek magyar faiskolák internetes oldalairól valók.

További információk

szerkesztés