Főmenü megnyitása

A Szoszva (oroszul: Сосьва) folyó Nyugat-Szibériában, Oroszország Szverdlovszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, a Szoszva és a Lozva egyesülésével keletkezik a Tavda, a Tobol bal oldali mellékfolyója.

Szoszva
A folyó az azonos nevű Szoszva településnél. 2008. nyár
A folyó az azonos nevű Szoszva településnél. 2008. nyár
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz635 km
Vízgyűjtő terület24 700 km²
Forrás Északi-Urál
Torkolat Tavda (A Lozva folyóval egyesül.)
é. sz. 59° 33′ 01″, k. h. 62° 19′ 58″Koordináták: é. sz. 59° 33′ 01″, k. h. 62° 19′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szoszva témájú médiaállományokat.

Hossza: 635 km, vízgyűjtő területe: 24 700 km2, évi közepes vízhozama: 113 m3/s (a torkolattól 140 km-re).

Az Északi-Urál keleti lejtőin, a Szverdlovszki terület északnyugati határán ered. Nagyobb részt délkelet felé folyik, Ljala nevű mellékfolyójának torkolata után északkeleti irányba fordul, így éri el a Szoszvát.

A folyó főleg hóolvadékból táplálkozik. November elejétől áprilisig befagy. A torkolattól 333 km-en át hajózható.

Felső szakaszának vidékén, 78,2 ezer hektáron természetvédelmi terület létesült (Gyenyezskin Kameny, Денежкин камень).

MellékfolyóiSzerkesztés

Jelentősebb, jobb oldali mellékfolyói az Urál keleti lejtőin erednek, partjaikra ipari városok települtek.

  • A Vagran völgyében, Szeverouralszktól északra bauxitot bányásznak és azt a városban dolgozzák fel.
  • A Turja partján épült Krasznoturjinszk város alumíniumkohászatáról nevezetes (Bogoszlovszk)
  • A Kakva folyó torkolata közelében fekszik Szerov, a körzet fémipari központja, ahol többek között kohászati kombinát és vasötvözetgyár működik.
  • Lalja

Közvetlenül a Szoszva partján nincs nagyobb város, jelentősebb helység a folyó nevét viselő Szoszva település.

ForrásokSzerkesztés