Főmenü megnyitása

A szovjet–magyar fogolycsere-akció a szovjet és a magyar kormány között megkötött hadifogolycsere-egyezmények értelmében 1920 és 1924 között végrehajtott cserefolyamatot jelöli. A Magyarországon rekedt orosz hadifoglyokat, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatti szerepükért elítélteket (pl. volt népbiztosokat), illetve a KMP újjászervezésére irányuló törekvésük miatt elítélteket a szovjet kormány által túszként visszatartott magyar hadifoglyokért cserébe kiadtak Szovjet-Oroszországnak. Ennek végrehajtásában nagy szerepet vitt a Magyarországi Vörös Segély. A folyamat során 350-400[1] magyar politikai foglyot cseréltek ki.[2] Mivel a korabeli magyar hatóságok vonakodtak adatokat szolgáltatni arról, hogy melyik fogoly melyik börtönben, illetve internálótáborban található, a névsort a Szovjet-Oroszországba emigráló magyar kommunisták állították össze. Az első kicseréltekből álló csoport 1921. október 22-én érkezett meg Szovjet-Oroszországba. A Szovjetunióba emigráló népbiztosok és párttagok jelentős része utóbb Sztálin tisztogatásainak áldozata lett.

A szerződésekSzerkesztés

Mivel Magyarország és a későbbi Szovjetunió csak 1934-ben hozott létre kölcsönösen követségeket, a diplomáciai tárgyalások semleges országokon keresztül zajlottak:

  • 1920. május 29., Koppenhága: Magyarország és Szovjet-Oroszország földjén rekedt hadifoglyok kicseréléséről.
  • 1921. július 28., Riga: A szerződés kiterjesztése a kommün alatti tevékenységükért elítélt foglyokra.
  • 1924. szeptember 23., Berlin: A szerződés ismételt kiterjesztése, immáron a betiltott Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésére irányuló törekvésük miatt elítéltekre.

A fogolycsere politikai és jogi megítéléseSzerkesztés

Az 1920 júliusában kezdődő népbiztos-perekre válaszul Csicserin külügyi népbiztos jegyzékben közölte a magyar kormánnyal 1000 magyar (hadifogoly) tiszt őrizetbe vételét és közülük 10 személyes túszként való fogva tartását.[3] A fogolycsere számos vonatkozásban nem felelt meg a háborús jog normáinak:

  • Az 1918-as breszt-litovszki béke értelmében a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország megállapodtak a hadifoglyok kölcsönös kiadásáról. Ennek az osztrák–magyar, illetve magyar fél eleget tett, így 1920-ra csak néhány száz oroszországi hadifogoly maradt Magyarország területén, míg 1920-ban szovjet-orosz területen több tízezer magyar hadifogoly tartózkodott fogolytáborokban.
  • A fogolycsere érdekessége, hogy magyar állampolgárokat cserélt ki magyar hadifoglyokra, illetve polgári személyeket katonákra.
  • A Szovjet-Oroszországba szállítandók kérdésében a kommunista emigráció, mindenekelőtt Rákosi Mátyás erősen hallatta a hangját, a névjegyzék kibővítésével kapcsolatban néhány esetben a szovjet diplomáciát is keresztezve. A szovjetek a magyar hadifogoly tisztek visszatartásával még 1924-ben is engedményeket csikartak ki a magyar kormánytól.[4]

A fogolycsere-akcióban kicseréltek névsoraSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Egyes források 329, mások 400, 402-t illetve 405 kicseréltet említenek.
  2. Ebből 24 halálra, 45 pedig életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt személy volt.
  3. Kolontári Attila: Népbiztosokért tiszteket: Magyar–szovjet cserebere. Rubicon, XX. évf. 4–5. sz. (2010) 64. o.
  4. Kolontári 68–69.

ForrásokSzerkesztés