Szuhar (növénynemzetség)

növénynemzetség

A szuhar (Cistus) a mályvavirágúak rendjébe sorolt a szuharfélék (Cistaceae) családjának névadó nemzetsége mintegy két tucat eredeti és számos hibrid fajjal.

Infobox info icon.svg
Szuhar
Cistus crispus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Szuharfélék (Cistaceae)
Nemzetség: Szuhar (Cistus)
L., 1753.
Típusfaj
Cistus crispus
Fajcsoportok[1]
  • C. subg. Cistus
  • C. subg. Leucocistus
  • C. subg. Halimioides
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szuhar témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhar témájú médiaállományokat és Szuhar témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Fajai a Mediterráneumban és a Kanári-szigeteken élnek.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Többnyire közepes termetű cserje. Egyszerű leveleik széle ép.

Virágai végálló bogernyőben nyílnak. A fehér vagy rózsaszín virágok közepe a sok porzótól aranysárga.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

A száraz, napos helyeket kedveli. A Mediterráneumban a száraz, karsztos lejtőkön nő; a macchia és a garrigue társulásokra jellemző, örökzöld.

FelhasználásaSzerkesztés

Mediterrán éghajlaton számos faja kerti dísznövény; északabbra fagyérzékeny félcserjeként nevelhető. A magyar teleket a babérlevelű szuhar többnyire csak hibridek viselik el (minél szárazabb a talaj, annál jobban). Téli takarásukkal vigyázni kell, mert a levegőtől elzárva (különösen enyhe, esős időben) könnyen bepenészednek, illetve megrothadnak.

Görögországban a fehér virágú zsályalevelű szuhar (Cistus salviifolius) levelének forrázatát teának isszák. Az ugyancsak fehér virágú balzsamos szuhar (nagyvirágú szuhar, Cistus ladanifer és borzas szuhar (bozontos szuhar, Cistus incanus) illatos gyantáját (ladanum, illetve labdanum) füstölőkben égetik, a népi gyógyászatban pedig idegerősítőnek használják. Jelenleg az illatszeriparban használják ámbrautánzatnak és rögzítőként.

Rendszertani felosztásaSzerkesztés

A sok és sokféle hibrid miatt külön soroljuk fel a természetes fajokat, valamint (a teljesség igénye nélkül) a fajcsoporton belüli és a fajcsoportközi hibrideket.[1]

Természetes fajokSzerkesztés

 
Balzsamos szuhar (Cistus ladanifer)

Fajcsoporton belüli hibridekSzerkesztés

Fajcsoportközi hibridekSzerkesztés

Egyéb fajokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés