Szuper Károly

magyar színész, színházigazgató

Szuper Károly (Halas, 1821. május 28.[1]Budapest, 1892. november 30.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.

Szuper Károly
Szuper Károly.jpg
Életrajzi adatok
Született 1821. május 28.
Halas
Elhunyt 1892. november 30. (71 évesen)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 18381892
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuper Károly témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja, Szuper József kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária. Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta Fáncsy Lajost a Harmincz éves kártyás c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. A második fellépése sokkal jobban sikerült, a Természet leányában Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre. 1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Viola Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban Szigetváron hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a Peleskei nótáriusban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt. Elhunyt 1892. szeptember 18-án hajnali 2 órakor, életének 71., házasságának 29. évében. Örök nyugalomra helyezték 1892. november 19-én délután a református egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben.

Négy felesége volt, mindannyian színésznők. Legismertebb az első: Mórocza (Móritz) Antónia, akivel 1841. november 23-án kötött házasságot Győrött.[2] Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.[3] Lukácsi Emiliával 1863. április 29-én lépett házasságra.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia)
  • Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj)
  • Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok)
  • Remeki (Degré: Bál előtt és bál után)
  • Lectoure (Dumas: Paul Jones)
  • Peti (Szigeti I.: Viola)

MunkáiSzerkesztés

  • Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
  • A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)

Működési adataiSzerkesztés

1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr.

Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.