Főmenü megnyitása

Szvanéti vagy Szvanétia (grúzul სვანეთი Szvanéti) Grúzia egyik történelmi régiója, az ország északnyugati régiójában, a Nagy-Kaukázus déli részében. A szvánok lakják, akiket a grúzok egyik alcsoportjának tartanak, de különálló önazonosságukat őrzik és önálló (a grúzzal rokon) nyelvvel rendelkeznek (szván nyelv).

Szvanéti
Historical Svaneti in modern international borders of Georgia.svg
Szvanéti zászlaja
Szvanéti zászlaja

Ország  Grúzia
Népesség
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvanéti témájú médiaállományokat.
A Kaukázus Szvanétiában

FöldrajzaSzerkesztés

Szvanétia 3000–5000 méter magas hegyeivel Európa legmagasabban fekvő lakott régiója. A Kaukázus hegység 10 legmagasabb csúcsa közül négy Szvanétiában van, köztük Grúzia legmagasabb pontja, az 5201 méter magas Shara hegy. A terület más kiemelkedően magas hegyei: Tetnuldi (4974 m), Sota Rusztaveli-hegy (4960 m), Usba (4710 m) és az Ailama (4525 m).

FelosztásaSzerkesztés

Szvanétia a Rioni, az Enguri és a Tszkhenisztszkali folyók felső folyásánál helyezkedik el. Földrajzilag és történelmileg két részre oszlik:

  • Felső-Szvanéti vagy Zemo Szvanéti, a mai Mestia kerület (rajoni), az Enguri folyó körül.
  • Alsó-Szvanéti vagy Kvemo Szvanéti, a mai Lentekhi kerület, a Cxenis-c’q’ali folyó körül.

Közigazgatásilag ezek a Szamegrelo-Felső-Szvanéti, illetve a Rascha-Lechkumi és Alsó-Szvanéti régiókhoz (mkhare) tartoznak, amelyek keresztülvágják a történelmi Szvanétiát.

TájaiSzerkesztés

Szvanétia tájképét a mély vízmosások tagolta magas hegyek uralják. A terület legnagyobb része 1800 méternél magasabban fekszik, és e szint alatt vegyes-, illetve fenyőerdők borítják. Efölött alpesi rétek húzódnak, mintegy 3000 méteres magasságokban pedig az örök hó és jég birodalma kezdődik. Szvanétia legjellegzetesebb csúcsa és jelképe az Inguri-vízmosás fölé tornyosuló Usba, amely a régió jelentős részéből látható.

ÉghajlataSzerkesztés

Éghajlata nedves és legjobbana a Fekete-tenger irányából érkező légtömegek befolyásolják. Az átlaghőmérséklet és a csapadék a tengerszint feletti magasságtól erősen függően változó. Az éves csapadék mennyisége 1000 és 3200 milliméter között van Szvanétiában. A legnagyobb mennyiségű csapadék a Nagy-Kaukázusban hullik. Télen jellemzőek a rendkívül nagy havazások és gyakorik a lavinák. Vannak olyan részei, ahol a hótakaró ötméteres vastagságot is elérhet. Az alacsonyabban fekvő területeken (800-1200 méter) a nyár hosszú és meleg, a tél viszonylag hideg és havas. Az 1200 és 1800 méter feletti szinteken a nyár viszonylag meleg, a tél hideg. Kétezer méter felett azonban a nyár már rövid (kevesebb, mint három hónap) és hűvös, a tél hosszú és hideg. Szvanétia jelentős része fekszik háromezer méter felett, ahol már nincs is igazi nyár. Általánosságban véve azonban Szvanétia a Fekete-tenger közelségének köszönhetően télen kevésbé hideg, mint a magashegységek általában.

TörténeteSzerkesztés

 
Tipikus szván torony

NépességeSzerkesztés

Kultúra, turizmusSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés