Az ember közvetlen környezetében élő, vele sajátos szociális kapcsolat kiépítésére alkalmas háziállat, mely - a haszonállatokkal ellentétben - olyan kimagasló társas viselkedési és kommunikációs képességekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös partneri kapcsolatot ember és állat között. Leginkább a kutyákat és a macskákat szokás a társállatok sorában emlegetni, de nem kizárólag ezek a fajok alkalmasak tartós és kölcsönös kapcsolat kialakítására az emberrel azáltal, hogy a társas interakciók magas szintű megvalósítására képesek. A komplex együttműködés és harmonikus egymás mellett élés feltétele a viselkedés tekintetében legtöbbször egy tanulási folyamat, de ami enélkül is fennáll a társállatok esetében: ösztönös hajlam az emberrel való összehangolódásra emocionális szinten.[1]

Társállat

A társállatok és az ember kapcsolatát a minőségi fokon történő együttélés jellemzi, melynek során az eredetileg haszonállat funkció háttérbe szorul - a macskát nem egérfogásért, a kutyát nem minden esetben házőrző képessége miatt tartják. Ugyanakkor a társállatok nem hobbiállatok, mert nem pusztán egy bizonyos típusú tevékenységben vesznek részt, hanem az ember mindennapjainak a részét képezik. Ilyen értelemben a felelősségvállalás és a gondoskodás központi motivációs tényező.[2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés