Állatok

eukarióta élőlények egyik rendszertani országa
(Állat szócikkből átirányítva)

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Infobox info icon.svg
Állatok
Evolúciós időszak: 760–0 Ma paleoproterozoikumholocén[1] neoproterozoikumholocén[2]
Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha, Panthera tigris, Aphthona flava, Eunereis longissima.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Opisthokonta
Ország: Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú kategóriát.

Az állatok közös tulajdonságaiSzerkesztés

  • sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.

Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.

Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.

EvolúciójukSzerkesztés

Az állatok kialakulásaSzerkesztés

A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődéseSzerkesztés

A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archae-k azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataikban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetetteb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be.[3] Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett. A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez. — Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.

RendszerezésükSzerkesztés

Az állatok helye az élővilágbanSzerkesztés

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[5]
Chatton 1937
2 birodalom
[6]
Copeland 1956
4 ország
[7]
Whittaker 1969
5 ország
[8]
Woese et al. 1977
6 ország
[9]
Woese et al. 1990
3 domén
[10]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia



A 2010-es években érvényes felosztás[11] az eukariótákat hét nagy kládra bontja. Az állatok ezek egyikében, az Opisthokonta kládban kapnak helyet, mint a galléros ostorosok (Choanoflagellatea) testvércsoportja.[12]

Az állatok rendszertani felosztásaSzerkesztés

Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[13]

Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.[14]

Becslések az állatfajok számárólSzerkesztés

  • 2011-ben a PLoS Biology folyóirat szerint 7,77 millió állatfaj élt a földön (amelyből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).
  • 2019-re a leírt állatfajok száma túllépte az 1,4 milliót. Ezek mintegy 70%-a rovar.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nichols, S. – Wörheide, G. (2005). Sponges: New Views of Old Animalsm Integrative and Comparative Biology 45 (2): 333–334. old.
  2. 760 millió éves állatfosszíliákat találtak. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  3. index.hu:Megtalálták a földi életet teremtö cseppeket.
  4. Archivált másolat. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  5. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  6. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  7. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  8. R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  9. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  10. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  
  11. Török Júlia Katalin (2013):Bevezetés a protisztológiába
  12. Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
  13. Adl et al. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5), 399–451. o. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.)  
  14. INTRODUCTION TO THE PARAZOA
  15. 2011-ben javasolt új törzs 2 faj számára. (Xenoturbella bocki – Xenoturbella westbladi) https://species.wikimedia.org/wiki/Xenoturbella

Források és ajánlott irodalomSzerkesztés

  • Pálfy József: Kihaltak és túlélők (Tudomány-Egyetem)
  • Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet pp. 382
  • R. Paturi, Felix: A Föld Krónikája
  • Sagan, Carl: Elfeledett ősök árnyai
  • Tasnádi Kubacska András: Az élővilág fejlődéstörténete
  • Whitfield Philip: Evolúció

Kapcsolódó anyagokSzerkesztés

A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés