Chromista

A Chromista (egyes magyar fordításokban: színesmoszatok) a moszatok polifiletikus csoportja.[1][2][3] A csoportot korábban a protiszták (Protista) országába helyezték. Ezután egy ideig a Chromalveolata ország egy alországának tekintették az Alveolata alország mellett. A Chromalveolata ország alországaként nem, de gyűjtőnévként még használatos az elnevezés. Emellett az Alveolata monofiletikus, de nem alországként, hanem főtörzsként tartják számon.

Chromista
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Chromalveolata
Csoport: Chromista
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Törzsek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chromista témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chromista témájú kategóriát.

A Chromista nevet a taxonra 1981-ben hozta létre Thomas Cavalier-Smith a sárgásmoszatok, a Haptophyta és a Cryptophyta megkülönböztetésére.[4] Szerinte az ország eredetileg egyszerű fotoszintetikus algákból állt, de később számos heterotróf élőlényt is behelyezett. 2018-ban az ország közel akkora volt, mint a növények és az állatok országa, és 8 törzsből állt. Fontos tagjai voltak a burgonyabarnulást okozó parazita, a páncélos ostorosok, a Paramecium, a Toxoplasma és a Plasmodium.[5]

A Chromista csoportba másodlagos endoszimbiózis során kialakult élőlényeket sorolunk. A másodlagos endoszimbiózis akkor alakult ki, mikor az eredeti heterotróf egysejtű vörösmoszatot kebelezett be, és azt nem megemésztette, hanem endoszimbiózisba, pontosabban endocitobiózisba került vele: a sejt ellátta tápanyagokkal és védelmezte, a vörösalgasejt pedig táplálékot készített cserébe a fotoszintetizációs képessége révén; az élőlény autotróffá alakult. Ezt citológiai vizsgálatok is igazolják: a Chromista csoportba tartozó moszatok színtestjeit burkoló membránok számából következtettek erre. A barnamoszatsejteket tanulmányozva rájöttek, hogy a kloroplasztiszokat 4 réteg membrán határolja: az első kettő még az eredeti cianobaktériumé (melyet a vörösalgaős kebelezett be), a harmadik a vörösmoszaté, a negyedik a barnamoszaté, mely a bekebelezéskor körbeburkolta a sejtet. Az autotróf szervezet aztán asszimilációs képességét vesztve újra heterotróffá alakulhat. Ilyen például az Oomycetes.

  1. (1994. november 1.) „Chimeric conundra: are nucleomorphs and chromists monophyletic or polyphyletic?”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 91 (24), 11368–11372. o. DOI:10.1073/pnas.91.24.11368. PMID 7972066.  
  2. (2020) „The New Tree of Eukaryotes”. Trends in Ecology & Evolution 35 (1), 43–55. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/j.tree.2019.08.008. ISSN 0169-5347. PMID 31606140.  
  3. (2021. március 25.) „A molecular timescale for eukaryote evolution with implications for the origin of red algal-derived plastids”. Nature Communications 12 (1), 1879. o. DOI:10.1038/s41467-021-22044-z. ISSN 2041-1723. PMID 33767194.  
  4. Cavalier-Smith, Thomas (1981). „Eukaryote kingdoms: seven or nine?”. Bio Systems 14 (3–4), 461–481. o. DOI:10.1016/0303-2647(81)90050-2. PMID 7337818.  
  5. Cavalier-Smith, Thomas (2018. július 3.). „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267.