Főmenü megnyitása

A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat a modern rendszertanok a növények (Plantae), az amőbák (Amoebozoa), a Chromalveolata, a Rhizaria és az Excavata országok valamelyikébe vagy országba sorolatlan törzsekbe helyezik.

Infobox info icon.svg
Protiszták
Evolúciós időszak: neoproterozoikumholocén
Protist collage.jpg
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Protiszták (Protista)
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Szinonimák
  • Véglények régies
  • Egyszerű eukarióták
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Protiszták témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát.

Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.

Tartalomjegyzék

ElnevezésSzerkesztés

A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.

A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.

Struktúra és funkcióSzerkesztés

Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.

Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de soha nincsenek szöveteik.

Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó kékalgák kivételével.

Heterotróf táplálkozású csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, élősködők, szaprofiták stb.

Rendszerezés változásaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Cavalier-Smith T, Chao EEY 2003. Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa). Protist, 154, 341–358.
  • Marguilis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ (szerk) 1990. Handbook of Protoctista. Jones and Bartlett, Boston.

JegyzetekSzerkesztés

  1. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  2. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  3. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  4. R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  5. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  6. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.