Haptophytina

algatörzs
(Haptophyta szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 25.

A Haptophyta, más néven Haptophytina vagy a Prymnesium után Prymnesiophyta algaklád.

Haptophytina
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Altörzs: Haptophytina
Hibberd, 1976 stat. nov. Cavalier-Smith, 2015
Szinonimák
  • Prymnesiophyta Green et Jordan, 1994
  • Prymnesiophyceae s.l. Casper, 1972 ex Hibberd, 1976
  • Haptophyceae s.l. Christensen, 1962 ex Silva, 1980
  • Haptophyta Hibberd, 1976
Rendek és osztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haptophytina témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haptophytina témájú médiaállományokat és Haptophytina témájú kategóriát.

A Haptophyceae vagy Prymnesiophyceae is használatosak.[1][2][3] Ez osztály-, nem törzsszintre utal. Bár filogenetikája a 2010-es évektől ismertebbé vált, vitatott, mely szint a legmegfelelőbb.

Jellemzők

szerkesztés
 
Sematikus ábra. 1. haptonéma, 2. ostor, 3. mitokondrium, 4. Golgi-készülék, 5. sejtmag, 6. pikkelyek, 7. krizolaminarin vakuólum, 8. plasztisz, 9. riboszóma, 10. szemfolt, 11. endoplazmatikus retikulum, 12. kloroplasztisz-endoplazmatikusretikulum, 13. pirenoid, 14. tilakoidok

A kloroplasztiszpigmentek a sárgásmoszatokéhoz hasonlók,[4] de a sejt többi részének szerkezete eltér, így külön ágat alkotnak, melyek kloroplasztiszai hasonló vörösmoszat endoszimbiontákból származnak.

A sejtek általában két kissé eltérő sima ostorral rendelkeznek, valamint a rájuk jellemző, az ostorhoz hasonló, de céljában és a mikrotubulusok elrendezésében eltérő haptonémával. A név a görög ἀψίς, érint és νῆμα, kerek szál szavakból ered. A mitokondriumok cristái tubulárisak.

Jelentőség

szerkesztés

A legismertebb Haptophyta-tagok a Coccolithophora, mely a 762 ismert fajból 673-at tartalmaz,[5] és kokkolitokból álló külső vázuk van. A Coccolithophora a tengeri fitoplankton leggyakoribb részei, különösen nyílt tengeren, és gyakori mikrofosszíliák, melyek krétalerakódásokat alkotnak. Más planktonikus haptofiták például a Chrysochromulina és a Prymnesium, melyek időszakosan mérgező algavirágzásokat alkotnak, valamint a Phaeocystis, melynek virágzásai kellemetlen habot alkothatnak a partoknál.[6]

Mixotrófok, egyes fajaik ostorosokat fogyaszthatnak.[7]

A Haptophyta ökonómiailag fontos: például a Pavlova lutherit és az Isochrysis spp.-t gyakran használják akvakultúrában ráklárvatáplálékként. Sok többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaznak, például dokozahexaénsavat (DHA), sztearidonsavat és α-linolénsavat.[8] A Tisochrysis lutea betain- és foszfolipideket tartalmaz.[9]

Besorolás

szerkesztés

A Haptophytát eleinte a sárgamoszatokhoz sorolták be, ultraszerkezeti adatok igazolták önálló besorolását.[10] Molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján 5 rendbe sorolják, az Isochrysidales és a Coccolithales a Coccolithophora alkotói. Kis (2–3 μm-es) tagjaik ökológiailag fontosak.[6]

A haptofiták a Sar[11] és egyes feltételezések szerint a Cryptomonada közeli rokona.[12]

Belső csoportok

szerkesztés

Subphylum Haptophytina Cavalier-Smith 2015 [Haptophyta Hibberd 1976 sensu Ruggerio et al. 2015][13]

  1. Haptophyta. NCBI taxonomy database. National Center for Biotechnology Information, U.S. National Library of Medicine
  2. Satoh M, Iwamoto K, Suzuki I, Shiraiwa Y (2009). „Cold stress stimulates intracellular calcification by the coccolithophore, Emiliania huxleyi (Haptophyceae) under phosphate-deficient conditions”. Marine Biotechnology 11 (3), 327–333. o. DOI:10.1007/s10126-008-9147-0. PMID 18830665. 
  3. ITIS Standard Report. (Hozzáférés: 2014. július 19.)
  4. Andersen RA (2004. október 1.). „Biology and systematics of heterokont and haptophyte algae”. American Journal of Botany 91 (10), 1508–1522. o. DOI:10.3732/ajb.91.10.1508. PMID 21652306. 
  5. Haptophyta. Algaebase
  6. a b Cuvelier ML, Allen AE, Monier A, McCrow JP, Messié M, Tringe SG, Woyke T, Welsh RM, Ishoey T, Lee JH, Binder BJ, DuPont CL, Latasa M, Guigand C, Buck KR, Hilton J, Thiagarajan M, Caler E, Read B, Lasken RS, Chavez FP, Worden AZ (2010. augusztus 1.). „Targeted metagenomics and ecology of globally important uncultured eukaryotic phytoplankton”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 107 (33), 14679–14684. o. DOI:10.1073/pnas.1001665107. PMID 20668244. PMC 2930470. 
  7. Kiss ÁK (2009), A Duna planktonjában található kisméretű protozoonok alkotta közösségek mennyiségi és diverzitásviszonyai, különös tekintettel a heterotróf ostorosokra, Göd, <https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45414/Kd_11286.pdf>
  8. Renaud SM, Zhou HC, Parry DL, Thinh LV, Woo KC (1995). „Effect of temperature on the growth, total lipid content and fatty acid composition of recently isolated tropical microalgae Isochrysis sp., Nitzschia closterium, Nitzschia paleacea, and commercial species Isochrysis sp. (clone T.ISO)”. Journal of Applied Phycology 7 (6), 595–602. o. DOI:10.1007/BF00003948. 
  9. Kato M, Sakai M, Adachi K, Ikemoto H, Sano H (1996). „Distribution of betaine lipids in marine algae”. Phytochemistry 42 (5), 1341–1345. o. DOI:10.1016/0031-9422(96)00115-X. 
  10. Medlin LK. Phylogenetic relationships of the 'golden algae' (Haptophytes, heterokont chromophytes) and their plastids, Origins of Algae and their Plastids [archivált változat], Plant Systematics and Evolution, 187–219. o.. DOI: 10.1007/978-3-7091-6542-3_11 (1997). ISBN 978-3-211-83035-2 [archiválás ideje: 2012. március 17.] 
  11. Parfrey LW, Lahr DJ, Knoll AH, Katz LA (2011. augusztus 1.). „Estimating the timing of early eukaryotic diversification with multigene molecular clocks”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108 (33), 13624–9. o. DOI:10.1073/pnas.1110633108. PMID 21810989. PMC 3158185. 
  12. Reeb VC, Peglar MT, Yoon HS, Bai JR, Wu M, Shiu P, Grafenberg JL, Reyes-Prieto A, Rümmele SE, Gross J, Bhattacharya D (2009. október 1.). „Interrelationships of chromalveolates within a broadly sampled tree of photosynthetic protists”. Molecular Phylogenetics and Evolution 53 (1), 202–11. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.04.012. PMID 19398025. 
  13. Guiry MD: AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2016 (Hozzáférés: 2016. október 25.)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haptophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.