Főmenü megnyitása

A bordásmedúzák (Ctenophora) a sugaras szimmetriájúak (Radiata) csoportjába tartozó állatok törzse. A csoport másik törzsét a csalánozók (Cnidaria) alkotják.

Infobox info icon.svg
Bordásmedúzák
Mertensia ovum
Mertensia ovum
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájúak (Radiata)
Törzs: Bordásmedúzák (Ctenophora)
Eschscholtz, 1829
Osztályok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bordásmedúzák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordásmedúzák témájú médiaállományokat és Bordásmedúzák témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

AnatómiaSzerkesztés

Általános testfelépítésSzerkesztés

A bélcsíra állapotban megrekedt törzs, testük külső és belső csíralemezre tagolódik. E kettő között támasztólemez, töltelékszövet található. Űrbelükhöz (központi gyomor) szűk nyelőcső vezet. Az űrbél több csatornára tagolható. Testüket nyolc porcszerű borda tartja, az idegek is ennek mentén futnak. Testük három részre tagolható: tetőtájék, testpalást és szájkörnyék.

Kültakaró és mozgásSzerkesztés

A kültakaró mirigysejtekben gazdag hám. Mozgásuk a bordamenti úszólemezek segítségével történik, melyek csillóösszenövésből alakultak ki. A karok mozgását izomzat segíti.

TáplálkozásSzerkesztés

Zsákmányukat enyvsejtekkel ragasztják karjaikhoz, majd nyelőcsövükbe gyömöszölik, ahonnan a központi űrbélbe kerül. Az űrbél csöveiben zajlik az emésztés. Az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak.

LégzésSzerkesztés

Légzésük diffúz, azaz az egész testfelületen át zajlik.

AnyagcsereSzerkesztés

Béledényrendszer segítségével (melyet az űrbéli csatornerendszer alkot) jut el a megemésztett tápanyag minden sejthez. Az egész testfelületen adják le a felesleges vizet, ionokat, bomlástermékeket.

TestszabályozásSzerkesztés

Diffúz idegrendszerük van, mint a csalánozók törzsének. Vegyi szabályozásuk is van. A tetőtájék helyzetérző szerve az evezőlemezekkel áll kapcsolatban idegkötegekkel. A karokon mechanikai érzéksejtek is vannak.

SzaporodásSzerkesztés

Mind hímnősek. Ivartalanul képtelenek szaporodni. Szaporodásuk érdekessége, hogy lárva- és kifejlett korban is szaporodnak.

LeszármazásukSzerkesztés

Valószínűleg már a fejlődés korai szakaszában váltak le a csalánozókhoz tartozó legősibb kehelyállatok (Scyphozoa) fejlődési irányáról. Egyes feltételezések szerint a laposférgek, tehát a legkorábbi ősszájúak (Protostomia) ősei. Mivel azonban igencsak specializálódott állatok, a kutatók nagy többsége ezt cáfolja.

RendszerezésSzerkesztés

A bordásmedúzákat korábban a csalánozók törzsén belüli két altörzs egyikének tartották. Mára világossá vált, hogy külön törzsnek kell őket tekintenünk. Két osztályuk van:

A bordásmedúzákat a korábbi rendszertani osztályozások a csalánozókkal együtt a tömlősök vagy testüreg-nélküliek (Acoelomata) csoportjába sorolták.

Jelenlegi állapotSzerkesztés

2008-ban molekuláris genetikai vizsgálatot végeztek 21 törzsbe tartozó élőlény 150 génjével. A vizsgálat kiderítette, hogy a bordásmedúzák a leginkább alapi helyzetűek az állatok közül. A szivacsok, amikről sokáig azt gondolták, hogy ők vannak alapi helyzetben, elképzelhető hogy csak másodlagosan egyszerűsödtek le.[1][2][3]

ForrásokSzerkesztés

Dudich – Loksa: Állatrendszertan – Egyetemi tankönyv

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dunn et al. 2008. "Broad phylogenomic sampling improves resolution of the animal tree of life". Nature 06614.
  2. Titokzatos bordásmedúzák Archiválva 2008. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Critical Biomass Archiválva 2008. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Nathan V. Whelan, Kevin M. Kocot, Leonid L. Moroz, and Kenneth M. Halanych (1990). „Error, signal, and the placement of Ctenophora sister to all other animals”. PNAS 112 (18), 5773–5778. o. DOI:10.1073/pnas.1503453112.