Téli szarvasgomba

gombafaj

A téli szarvasgomba (Tuber brumale) az egyike a legjobban elterjedt hazai szarvasgombáknak.

Téli szarvasgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Tömlősgombák (Ascomycota)
Osztály: Pezizomycetes
Rend: Csészegombák (Pezizales)
Család: Tuberaceae
Nemzetség: Tuber
Tudományos név
Tuber brumale
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Téli szarvasgomba témájú kategóriát.

Téli szarvasgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

apotéciuma van

fekete
Kalap
Lemezek
Tönk

nincs

nincsenek

nincs

Leírása szerkesztés

A téli szarvasgomba ízében és illatanyagában nagyon hasonlít a francia szarvasgombához, amit sokkal jobban ismernek az emberek, azonban termőteste a nyári szarvasgombánál kisebb, felületét is apróbb pikkelyek borítják. Húsának erezete ritkásabb és erőteljesebb illatú is. A Magyarországon fellelhető fekete szarvasgombafajok közül a téli szarvasgomba a legfinomabb.

Többnyire szabályos alakú, 1–5 cm átmérőjű gumó, a perídium hollófekete vagy ritkán szürkésbarna, legtöbbször 2–3 mm keresztmetszetű, lapított, 4-6 szögű szemölcsökkel fedetten, barázdákkal 4-6 részre osztottan. Változó nagyságú és kiemelkedésű rücskökkel. Illata változó; a kellemes, izgalmas illattól a szúrós kellemetlenig. Ez utóbbiak a konyhán gyakorlatilag értéktelenek.

Fontosabb gazdanövényei és növénytársulásai szerkesztés

Elsősorban a tölgy fajok, valamint a gyertyán, feketefenyő, hárs és a mogyoró. Főleg a hegy- és dombvidékeken fordul elő, de megtaláljuk vulkanikus kőzeten képződött talajokon is, főleg a nedvesebb és a lemosódás miatt nem savanyú talajú patakvölgyekben, amelyekre a különböző gyertyános-tölgyes erdőtársulások a jellemzőek. Üledékes alapkőzetű hegyvidékeinken a vízhiány miatt ritkábban fordul elő. Esős őszök után kedveli a mediterrán jellegű (napos, mészköves) hegyek nyitottabb erdőszéleit, az olyan helyeket, ahol tölgyek vagy akár feketefenyők fordulnak elő. Szárazabb években viszont patakok, völgyek mentén érdemes kutakodni utána. A Dunántúlon gyakran hársasban, míg az Alföldön található tölgyesekben inkább csak szórványos előfordulása ismert.

Talaj szerkesztés

A többi fekete szarvasgombához hasonló talajokat kedveli, de mind elterjedtségében, mind az egyes talajtulajdonságokat tekintve azoknál szélesebb tartományban megtalálja életfeltételeit. A francia szarvasgombához hasonlóan kedveli a mediterrán klímájú, szélsőségesen meszes talajokat, de megtaláljuk a semleges kémhatású, jó vízellátottságú erdei-, vagy hordaléktalajokon is ugyanúgy a karbonátos réti talajon is.

Gyűjtés szerkesztés

Sereges megjelenésére általában a komolyabb hidegek beálltáig várni kell, ez a legtöbb évben december elejére, közepére tehető. Időjárástól függően kisebb-nagyobb mennyiség február végéig, március első feléig gyűjthető.

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés