Tadeusz Nowak

lengyel költő, író, műfordító

Tadeusz Nowak (Sikorzyce, 1930. november 11.Skierniewice, 1991. augusztus 10.) lengyel költő, író, műfordító.

Tadeusz Nowak
Tadeusz Nowak
Tadeusz Nowak
Élete
Született 1930. november 11.
Sikorzyce
Elhunyt 1991. augusztus 10. (60 évesen)
Skierniewice
Nemzetiség lengyel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, lírai műfajok
Irodalmi irányzat költészete: expresszionizmus, szürrealizmus
Fontosabb művei Idegen törzsbéli ballada
Ha király leszel, ha bakó leszel
Ördögfiak
Próféta
Királyság
Kiadói Európa Könyvkiadó
Kitüntetései Kościelski Award (1967)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Nowak témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Nowak egy dél-lengyelországi faluban született és nőtt fel, gyermekkorát meghatározta a második világháború élménye.

1948-tól 1954-ig a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát tanult. 1976-ig Krakkóban és szülőfalujában élt, később Varsóba költözött.

1991. augusztus 10-én hosszú betegség után halt meg szívrohamban a skierniewicei kórházban.

MunkásságaSzerkesztés

1948-ban jelent meg az első verse, 1953-ban pedig az első verseskötete: Beszélni tanulok (Uczę się mówić) címmel. A Lengyel Írószövetség (Stowarzyszenie Pisarzy Polskich) tagja 1956 óta. A neve 1957-ben vált ismertté a Jasełkowe niebiosa (Betlehemes egek) című kötetével.

Arany János és Petőfi Sándor költészetének legkiválóbb lengyel tolmácsolója.

Magyarul többkötetnyi prózája olvasható, illetve egy önálló kötetnyi válogatás a verseiből, Királyság címmel. E könyv kilenc fordítója között ott található Nagy László (nyolc vers erejéig) és fivére, Ágh István is.

Mint költő a falusi élet mitológiájának megteremtője. Lírai hangulatú regényeiben a népi legendakincsből és a Bibliából merítve mutatja meg saját és nemzete - elsősorban 1930 és 1950 közötti - múltját. Jellegzetes írói eszköze, hogy a főszereplőit egyes szám első személyben szólaltatja meg.

Képalkotása mindig szigorú kompozíciót szolgál, színei szerteágazóan sokfélék. Szülőföldje tájait, gyerekkorát sajátosan gyöngéden mutatja be. Az emberek áldozatává lett állatok siratásában Nagy László közeli szellemi rokona. A kortárs magyar költők közül Nagy László, Juhász Ferenc és Csoóri Sándor verseit fordította lengyelre.

Számos irodalmi díjjal tüntették ki.

MűveiSzerkesztés

Cím (lengyelül) Cím (magyarul) A megjelenés éve
Uczę się mówić Beszélni tanulok 1953
Porównania Összehasonlítás 1954
Prorocy już odchodzą Már nem próféták 1956
Jasełkowe niebiosa Betlehemes egek 1957
Psalmy na użytek domowy Zsoltárok otthoni használatra 1959
Przebudzenia Ébredések 1962
Obcoplemienna ballada Idegen törzsbéli ballada 1963
Ziarenko trawy Fűmagocska 1964
Takie większe wesele Mint egy nagyobb lakodalom 1966
A jak królem, a jak katem będziesz Ha király leszel, ha bakó leszel 1968
Psalmy Zsoltárok 1971
Diabły Ördögfiak 1971
Półbaśnie Félig mesék 1976
Prorok Próféta 1977
Wiersze wybrane Válogatott versek 1978
Wniebogłosy Az egekig üvöltve 1982
Pacierze i paciorki Imák és gyöngyök 1988
Za snem, za jawą, za pacierzem Az alvás, az ébrenlét, az imádság 2000

MagyarulSzerkesztés

  • Ha király leszel, ha bakó leszel. Regény; ford. Fejér Irén; Európa, Bp., 1972
  • Ördögfiak. Regény; ford. Fejér Irén; Európa, Bp., 1975 ISBN 963-07-0245-2
  • Próféta; ford. Szenyán Erzsébet; Európa, Bp., 1979 ISBN 963-07-2312-3
  • Királyság; vál., utószó Kerényi Grácia, ford. Ágh István et al.; Európa, Bp., 1984 (Napjaink költészete)[1] ISBN 963-07-3370-6
  • Hogy zengett belé az ég. Regény; ford. Szenyán Erzsébet; Európa, Bp., 1987

EmlékezeteSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Antikvarium.hu: Információk a verseskötetről (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés