Takamiszakari Szeiken
Takamiszakari Szeiken (高見盛 精彦, nyugaton Takamisakari Seiken, eredetileg 加藤 精彦, Kató Szeiken) (Aomori prefektúra, Japán, 1976. május 12.) japán szumóbirkózó, legmagasabb elért rangja komuszubi.
| Takamiszakari Szeiken | |
 | |
| Takamiszakari Tokióban 2007 októberében | |
| Született | 加藤 精彦[1] 1976. május 12. (48 éves) Aomori |
| Állampolgársága | japán[2] |
| Foglalkozása | Rikisi |
| Iskolái | Nihon Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Takamiszakari Szeiken témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Profi karrierjét a japán szumó alacsonyabb osztályait átugorva a makusitában kezdte 1999. márciusban. A második legrangosabb dzsúrjó osztályba 2000. januárban került fel, nevét ekkor változtatta Kaióról Takamiszakarira. Három tornával később, júliusban elérte a makuucsit is. Szeptemberben a jokodzuna Akebono vezette ceremóniában cujuharaiként a két segítő egyike lehetett, azonban a harmadik napon lesérült, és a novemberi, illetve a januári tornát is ki kellett hagynia, amiért végül visszasorolták a fizetést nem, csak élelmet és szállást biztosító makusita osztályba. A makuucsit újra 2002 márciusára érte el. Szeptemberben előléptették komuszubivá, de egy torna múltán vissza is minősítették maegasirává, és bár 2003 novemberében szintén komuszubiként küzdhetett a tornán, rangját akkor sem sikerült megtartania.
Takamiszakari igen népszerű, minden mérkőzése előtt hivalkodón végigütögeti a testét és nagy marék sót szór a dohjóra. A hétköznapokban szemüveget visel, de a tornákon meg kell tőle válnia – ez magyarázza hunyorgó tekintetét, ami különös arckifejezést kölcsönöz neki. Ha nyer, a meccs után fejét magasra emelve, mosolyogva lépdel ki a pályáról. Ha veszít, kifelé menet fejét lehajtja és szemeit a földnek szegezi. Japánban, ahol az érzelmek elfojtása a norma, mindezzel igen egyedi képet tudott kialakítani magáról, és viszonylag alacsony rangja ellenére is a közönség egyik kedvencének számít.
