Koboldmakifélék

Koboldmakifélék
	Fülöp-szigeteki koboldmakik (Tarsius syrichta)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes);
Család:	Koboldmakifélék (Tarsiidae); Gray, 1825
Típusfaj
	''Tarsius tarsier''; Erxleben, 1777
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Koboldmakifélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Koboldmakifélék témájú médiaállományokat és Koboldmakifélék témájú kategóriát.

A koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába egyetlen nem tartozik, a koboldmaki (Tarsius). Egyfajta sajátos, átmeneti helyet foglalnak el a félmajmok és a majmok között: megjelenésük és életmódjuk inkább a félmajmokra, hallószervük felépítése és vérszérumuk inkább a majmokéra emlékeztet. Latin nevüket meghosszabbodott lábtőcsontjukról (tarsus) kapták; ez, valamint az összenőtt síp- és szárkapocscsont teszi lehetővé, hogy nagyokat ugorjanak.

Celebeszi koboldmakik *(Tarsius tarsier)*

Elterjedésük, élőhelyük szerkesztés

A délkelet-ázsiai szigetek dzsungeleiben élnek a Fülöp-szigetektől Dél-Szumátráig, a tengerszinttől 1200 m magasságig.

Megjelenésük szerkesztés

Magyar nevüket az éjszakai életmódhoz alkalmazkodott, feltűnően nagy, párhuzamosan előre néző szemeiknek köszönhetik. Retinájuk mögül hiányzik az éjszakai emlősökre jellemző tapetum lucidum, azaz fényvisszaverő réteg. Ezt valószínűleg a földtörténet paleocén időszakában veszíthették el őseik (az ősmaradványok alapján föltehetőleg az omomifélék), amikor átmenetileg nappali életmódra tértek át. (A többi félmajom, így a lajhármaki-alkatúak, karmosmaki-alkatúak és a makialkatúak megtartották a tapetum lucidumot.) Az éjszakai életmódra visszatérő koboldmakik nem növesztették "vissza" a fényvisszaverő réteget, hanem a szemeik nőttek meg – olyannyira, hogy már azokat forgatni is nehéz. A koboldmakik ezért inkább egész fejüket fordítják el: fejüket mindkét oldalra képesek 180 fokkal elforgatni!

Fülük is feltűnően nagy, hártyás, a két fül egymástól függetlenül mozgatható.

Kitűnően ugranak: lábaik testarányosan olyan hosszúak, mint a békák vagy a szöcskék lábai. Az is a békákhoz hasonló jellegzetességük, hogy alsó lábszáruk két csontja, a sípcsont (tibia) és a szárkapocscsont (fibula) egyetlen, erős csontba forrt össze: ez a tibiofibula. Egy koboldmaki elugorhat akár három méterre is vagy felugorhat akár másfél méterre is. Farkuk hosszú és izmos; azzal kormányozzák magukat ugrás közben.

Ujjaikon (akár a többi főemlősén, a második és a harmadik ujjon kifejlődött "ápolókarmok" kivételével) körmök nőnek.

Életmódjuk szerkesztés

Főleg rovarokat és kis hüllőket esznek. Kedvelik a függőleges ágakat; azokon kéz- és lábujjaikkal, illetve az azok végén levő tapadókorongokkal kapaszkodnak. Területüket vizeletükkel és a mellükön található mirigy váladékával jelölik meg.

Rendszerezés szerkesztés

A koboldmakifélék a főemlősök (Primates) rendjén és az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjén belül a koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) alrendágának egyetlen ma élő családja. A családba három nem és tizennégy faj tartozik:

Carlito (Groves & Shekelle, 2010) - 1 faj
- - Fülöp-szigeteki koboldmaki (Carlito syrichta), korábban (Tarsius syrichta)

Cephalopachus - 1 faj
- - nyugati koboldmaki vagy szundai koboldmaki (Cephalopachus bancanus), korábban (Tarsius bancanus)

Tarsius (Storr, 1780) - 12 faj
- - celebeszi koboldmaki vagy keleti koboldmaki (Tarsius tarsier vagy Tarsius spectrum)
  - makasszári koboldmaki (Tarsius fuscus)
  - Lariang-koboldmaki (Tarsius lariang)
  - Niemitz-koboldmaki (Tarsius niemitzi)
  - Dian-koboldmaki (Tarsius dentatus vagy Tarsius dianae)
  - Peleng-koboldmaki (Tarsius pelengensis)
  - Sangihe-koboldmaki (Tarsius sangirensis)
  - Gursky-koboldmaki (Tarsius spectrumgurskyae)
  - Jatna-koboldmaki (Tarsius supriatnai)
  - Siau-szigeti koboldmaki (Tarsius tumpara)
  - törpe koboldmaki (Tarsius pumilus)
  - Tarsius wallacei