Tatra K2

csehszlovák csuklós villamos

A Tatra K2 csehszlovák csuklós villamostípus, amelyet a ČKD Tatra cég gyártott 1966 és 1983 között. A Tatránál ez volt az első sorozatgyártású csuklós villamostípus. 2020-ban még nagyon sok városban közlekedtek, de általában már modernizált formában, aminek köszönhetően a Tatra villamosokra jellemző kerek első lámpák nem mindenhol maradtak használatban.

Tatra K2
Tatra K2 Brnóban
Tatra K2 Brnóban
Gyártási adatok
GyártóČKD Tatra
Méretek
Hossz20 400 mm
Szélesség2500 mm
Magasság3050 mm
Nyomtávolság1000 mm
Műszaki adatok
Engedélyezett sebesség60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatra K2 témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A Tatra K1-es típus nem aratott túlságosan nagy sikert, ezek helyett fejlesztette ki a gyártó a K2-est. A K1-es meghibásodásai abból eredtek, hogy problémásak voltak az elektromos berendezések, ezért a K2-es prototípusába a T3-as típus elektromos berendezéseinek módosított változatát építették be.

A prototípus 1966-ban állt forgalomba 7001-es pályaszámmal Prágában. Ám itt csak kis időt töltött: még abban az évben kiállították a Nemzetközi Gépipari Vásár on (MSV) Brnóban. Ezután Most városába költözött, majd 1968-ban ismét Brnóba került. Itt eleinte 607-es pályaszámon futott, de 1969-ben átszámozták, és ezentúl 1007-esként közlekedett. A második prototípus próbaüzeme Novoszibirszkben zajlott. A sorozat tömeggyártása ugyancsak 1969-ben kezdődött el.

A sorozat legnagyobb megrendelőjének Brno számított, ahol korszerűsítették a járműveket. Ez a nagyszabású művelet magában foglalta a homlokfal és az elektronika korszerűsítését is. Ezek a modernizált példányok a K2R típusjelzést kapták, az "R" a cseh rekonstrukce szót jelöli (rekonstruált, felújított, újjáépített). 2 további kocsit szintén átépítettek (amelyek 1751 és 1752 pályaszámmal rendelkeztek), és az új típusjelük K3R-N lett. Ezek voltak az elődjei a T5-ös típusnak.

Típusváltozatok

szerkesztés

A K2SU a Szovjetunióban állt forgalomba 1966-ban. Kifejezetten ennek az országnak a számára készültek, de 1970-ben leállították a gyártást, ugyanis ezek a járművek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: a kapacitásuk nem bírta el az orosz nagyvárosok forgalmát. A Szovjetunió számára 246 jármű készült. Az egyetlen kocsi Jekatyerinburgban maradt meg, itt egészen 1998-ig történelmi járműként őrizték meg.

Ez a típus Szarajevóban állt forgalomba. Jugoszláviában ez volt az egyetlen város, amely K2-eseket üzemeltetett, összesen 90 darabot. Az eredeti K2-esekhez képest csak minimálisak az eltérések, ezek közül a legszembetűnőbb volt a kocsi végére tolt áramszedő, de ez csak az első szériában maradt így, a 2000-es évek elején előbbre került az áramszedő a könnyebb megközelíthetőség érdekében. Az 1983-ban Szarajevóba szállított 20 K2YU később máshol állt forgalomba: 15 Brnóba került 1118-1132 pályaszámon, 3 Pozsonyba (7085-7087), 2 pedig Ostravába (810-811).