Tavaszi csigagomba

gombafaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. január 6.

A tavaszi csigagomba (Hygrophorus marzuolus) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában honos, fenyvesekben, néha lomberdőkben élő, ehető gombafaj.

Tavaszi csigagomba
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus marzuolus
(Fr.) Bres. (1893)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi csigagomba témájú médiaállományokat és Tavaszi csigagomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A tavaszi csigagomba kalapja 4-8 (12) cm széles, alakja fiatalon domború, széles domború, később ellaposodik, idősen benyomottá, gyakran szabálytalanná válik. Széle sokáig aláhajló, idősen hullámos is lehet. Színe fiatalon, amikor még a moha vagy a talajfelszín alatt van csaknem fehéres, kissé szürkén foltos, később gyorsan megszürkül, végül szürkésfekete lesz. Felszíne matt, fiatalon deres.

Húsa vastag, kemény; színe fehéres, a kalapbőr alatt és a tönkben kissé szürkés. Szaga kellemes, gyengén édeskés, íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkán álló, vastag lemezei kissé lefutók. A kalap szélénél gyakran villásan elágaznak, a tönk közelében eresen összekötöttek lehetnek. Színük fiatalon fehéres, idősen szürke, élük világos marad.

Tönkje 5-8 cm magas és 1-2,5 cm vastag. Alakja hengeres. Színe fehéres, később megszürkül. Felülete selymesen szálas, a csúcsánál kissé pelyhes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, vékony falú, mérete 6,5–8,5 x 4,5–5 µm

Hasonló fajok

szerkesztés

Az őszi szagos csigagomba vagy barnanyálkás csigagomba hasonlíthat hozzá.

A tavaszi csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy lapos
 
lefutók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában honos. Magyarországon ritka.

Fenyvesekben, vegyes erdőkben, ritkábban lomberdőkben nő, különböző fenyőfajokkal, néha bükkel alkot gyökérkapcsoltságot. Március-áprilisban terem, gyakran az olvadó hóbuckák mellett vagy alatt.

Ehető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés