Tavaszi csigagomba

	A tavaszi csigagomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Tox_Edible_icon.svg/36px-Tox_Edible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Tavaszi csigagomba
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Hygrophoraceae;
Nemzetség:	Hygrophorus;
Tudományos név
	Hygrophorus marzuolus; (Fr.) Bres. (1893)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi csigagomba témájú médiaállományokat és Tavaszi csigagomba témájú kategóriát.

A tavaszi csigagomba (Hygrophorus marzuolus) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában honos, fenyvesekben, néha lomberdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

A tavaszi csigagomba kalapja 4-8 (12) cm széles, alakja fiatalon domború, széles domború, később ellaposodik, idősen benyomottá, gyakran szabálytalanná válik. Széle sokáig aláhajló, idősen hullámos is lehet. Színe fiatalon, amikor még a moha vagy a talajfelszín alatt van csaknem fehéres, kissé szürkén foltos, később gyorsan megszürkül, végül szürkésfekete lesz. Felszíne matt, fiatalon deres.

Húsa vastag, kemény; színe fehéres, a kalapbőr alatt és a tönkben kissé szürkés. Szaga kellemes, gyengén édeskés, íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkán álló, vastag lemezei kissé lefutók. A kalap szélénél gyakran villásan elágaznak, a tönk közelében eresen összekötöttek lehetnek. Színük fiatalon fehéres, idősen szürke, élük világos marad.

Tönkje 5-8 cm magas és 1-2,5 cm vastag. Alakja hengeres. Színe fehéres, később megszürkül. Felülete selymesen szálas, a csúcsánál kissé pelyhes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, vékony falú, mérete 6,5–8,5 x 4,5–5 µm

Hasonló fajok

Az őszi szagos csigagomba vagy barnanyálkás csigagomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Európában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában honos. Magyarországon ritka.

Fenyvesekben, vegyes erdőkben, ritkábban lomberdőkben nő, különböző fenyőfajokkal, néha bükkel alkot gyökérkapcsoltságot. Március-áprilisban terem, gyakran az olvadó hóbuckák mellett vagy alatt.

Ehető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

Források

Tavaszi csigagomba - Hygrophorus marzuolus Miskolci Gombász Egyesület
Märzschneckling 123pilzsuche.de
Hygrophorus marzuolus (Fr.) Bres. The Global Fungal Red List

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap