Nap-éj egyenlőség
A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium[2]) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján,[3] ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).
| Nap-éj egyenlőségek és napfordulók időpontjai a Földön (UTC idő)[1] | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| esemény | tavaszi nap-éj egyenlőség |
nyári napforduló |
őszi nap-éj egyenlőség |
téli napforduló | ||||
| hónap | március | június | szeptember | december | ||||
| év | ||||||||
| nap | idő | nap | idő | nap | idő | nap | idő | |
| 2010 | 20 | 17:32 | 21 | 11:28 | 23 | 03:09 | 21 | 23:38 |
| 2011 | 20 | 23:21 | 21 | 17:16 | 23 | 09:04 | 22 | 05:30 |
| 2012 | 20 | 05:14 | 20 | 23:09 | 22 | 14:49 | 21 | 11:12 |
| 2013 | 20 | 11:02 | 21 | 05:04 | 22 | 20:44 | 21 | 17:11 |
| 2014 | 20 | 16:57 | 21 | 10:51 | 23 | 02:29 | 21 | 23:03 |
| 2015 | 20 | 22:45 | 21 | 16:38 | 23 | 08:20 | 22 | 04:48 |
| 2016 | 20 | 04:30 | 20 | 22:34 | 22 | 14:21 | 21 | 10:44 |
| 2017 | 20 | 10:28 | 21 | 04:24 | 22 | 20:02 | 21 | 16:28 |
| 2018 | 20 | 16:15 | 21 | 10:07 | 23 | 01:54 | 21 | 22:23 |
| 2019 | 20 | 21:58 | 21 | 15:54 | 23 | 07:50 | 22 | 04:19 |
| 2020 | 20 | 03:50 | 20 | 21:44 | 22 | 13:31 | 21 | 10:02 |
| 2021 | 20 | 09:37 | 21 | 03:32 | 22 | 19:21 | 21 | 15:59 |
| 2022 | 20 | 15:33 | 21 | 09:14 | 23 | 01:04 | 21 | 21:48 |
| 2023 | 20 | 21:25 | 21 | 14:58 | 23 | 06:50 | 22 | 03:28 |
| 2024 | 20 | 03:07 | 20 | 20:51 | 22 | 12:44 | 21 | 09:20 |
| 2025 | 20 | 09:02 | 21 | 02:42 | 22 | 18:20 | 21 | 15:03 |
| 2026 | 20 | 14:46 | 21 | 08:25 | 23 | 00:06 | 21 | 20:50 |
| 2027 | 20 | 20:25 | 21 | 14:11 | 23 | 06:02 | 22 | 02:43 |
Márciusi (tavaszi) nap-éj egyenlőség szerkesztés
A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.[4] 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre kezdett tolódni, de 2015-ben is még március 20-ára esett, nem sokkal éjfél előtt köszöntött be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre került vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.
Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei nap-éj egyenlőségére.
Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
Szeptemberi (őszi) nap-éj egyenlőség szerkesztés
A szeptemberi nap-éj egyenlőség napja szeptember 22., illetve szeptember 23. Jellemzően 23-ára esik, csak szökőévekben, illetve közvetlenül 1 évvel utána fordul elő 22-én, illetve a nyugatabbra található időzónákban – ritkán – 21-én este köszönt be a csillagászati ősz.
Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.
A nappal hossza a nap-éj egyenlőség időpontjában szerkesztés
A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. Ezt a bevezető ábra is szemléletesen mutatja.
A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.[5]
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ United States Naval Observatory: Earth's Seasons: Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion, 2000-2025, 2010. június 10. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
- ↑ az aequa és nox kifejezések összetételéből
- ↑ Equinoxes. USNO Astronomical Information Center FAQ. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Búcsú a március 21-i napéjegyenlőségtől (Hírek.csillagászat.hu / Index, 2011. március 22.), részletes csillagászati háttérrel
- ↑ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42294_1/ch04s03.html
