Tavaszi pimpó
A tavaszi pimpó (Potentilla neumanniana) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, mely egész Közép-Európában gyakori. első virágzása márciustól és májusig tart, de másodvirágozni is szokott augusztustól szeptemberig.
Tavaszi pimpó | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Potentilla neumanniana Rchb. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Potentilla tabernaemontani Asch. (nom. illeg.) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Tavaszi pimpó témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi pimpó témájú médiaállományokat és Tavaszi pimpó témájú kategóriát. |
Jellemzői
szerkesztésA tavaszi pimpó (Potentilla neumanniana) 5-15 cm-re megnövő, lágy szárú évelő növény. Kúszó gyöktörzzsel rendelkezik. Rövidszárú és levélnyelű, melyek göndör, pelyhes, akár mirigyes szőrrel borítottak is lehetnek. A homoki pimpótól eltérően öt-hét levélkéből állnak tojás alakú, egyszerű szőrökkel borított levelei, tenyeresen osztott elhelyezkedéssel, fűrészes csúcsban végződve. Több heverő szárat növeszt, meddőhajtásai megnyúltak és meggyökerezők, termőhajtásai a végükön felegyenesedők. A pimpó fajok között csak a tavaszi pimpó levelein nincsenek csillagszőrök, csak egyszerű szőrök borítják a leveleit.
Tőleveleinek hónaljából ered termőszára, mely néhány kocsányos virágot hordoz. Virágában az 5 sárga sziromlevél az 5 zöld csészelevéllel és az 5 elálló mellékcsészelevéllel váltakozik. Porzók veszi körül apró termőinek csoportját, magházai egymagvú aszmagokká érnek. Márciustól májusig virágzik sárga virágtakarót képezve, másodvirágozni is szokott nyár végétől őszig.
Elterjedése, élőhelye
szerkesztésA növény Európában honos, észak Spanyolországtól nyugat Fehéroroszországig, Olaszországtól közép Norvégiáig sok helyen megtalálható. Az Alpokban 1650 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálták.[1]
Magyarországon jelenlegi adatok alapján nem él, feltételezik, hogy korábban a Kőszegi-hegységben volt állománya, de ma már nem találták meg a növényeket. Feltételezik, hogy a Mirigyes pimpó (Potentilla pusilla) a tavaszi és a homoki pimpó állandósult hibridje. Ez a "faj" ritka Magyarországon és csak a nyugati határ közelében él (Kőszegi-hegység, Dráva-mente, Zalaegerszeg).[2][3]
A száraz élőhelyeket kedveli, száraz gyepek, hegyi rétek növénye.
Képek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Frühlings-Fingerkraut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Erhard Dörr, Wolfgang Lippert: Flora des Allgäus und seiner Umgebung. Band 2, IHW, Eching 2004, ISBN 3-930167-61-1, S. 71.
- ↑ Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
- ↑ Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
Források
szerkesztés- Henning Haeupler, Thomas Muer: Bildatlas der Farn- und Blütenpflanzen Deutschlands (= Die Farn- und Blütenpflanzen Deutschlands. Band 2). Herausgegeben vom Bundesamt für Naturschutz. Ulmer, Stuttgart 2000, ISBN 3-8001-3364-4.
- Wolfgang Adler, Karl Oswald, Raimund Fischer: Exkursionsflora von Österreich. Hrsg.: Manfred A. Fischer. Ulmer, Stuttgart/Wien 1994, ISBN 3-8001-3461-6.
- August Binz, Christian Heitz: Schul- und Exkursionsflora für die Schweiz, Schwabe & Co. AG, Basel, 1986, ISBN 3-7965-0832-4
- Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora, Ulmer Verlag, Stuttgart, 1990, ISBN 3-8001-3454-3
- Christian August Friedrich Garcke: Illustrierte Flora, 1972, Verlag Paul Parey, ISBN 3-489-68034-0