Technécium-tetraklorid
| Technécium-tetraklorid | |
| |
| IUPAC-név | technécium-tetraklorid |
| Más nevek | technécium-klorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 14215-13-5 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | TcCl4 |
| Moláris tömeg | 239,718 g/mol |
| Megjelenés | vörös, szilárd anyag |
| Forráspont | 300 °C[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos, oP40 |
| Tércsoport | Pbca, No. 61 |
| Rácsállandó | a = 6,03 Å, b = 11,65 Å, c = 14,06 Å |
| Rácsállandó-szög | α = 90°, β = 90°, γ = 90° |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Technécium-hexafluorid |
| Azonos anion | mangán-diklorid rénium-pentaklorid ruténium-triklorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A technécium-tetraklorid egy klórból és technéciumból álló szervetlen vegyület, képlete TcCl4. Vizsgálták, hogy a segítségével el lehet különíteni a technéciumot az illékony kloridoktól.[2] A kolloid technécium-tetraklorid oldatokban gamma-sugarak hatására Tc(VII) ionok keletkeznek.[3]
Előállítása szerkesztés
A technécium-tetrakloridot elő lehet állítani technécium-heptoxid és szén-tetraklorid reakciójával, vagy technécium és klór reakciójával:[4]
Tc2O7 + 7CCl4 = 2TcCl4 + 7COCl2 + 3Cl2
Tc + 2Cl2 = TcCl4
Tulajdonságai szerkesztés
A technécium-tetraklorid vörös színű, szilárd, nedvességre érzékeny vegyület.[4] Vízben hidrolizálva bomlik, sósavban [TcCl6]2− anion keletkezik belőle. Kristályszerkezete rombos, tércsoport: Pbca, rácsállandók: a = 603 pm, b = 1165 pm és c = 1406 pm.[5]
Technécium-triklorid szerkesztés
A technécium-trikloridról TcCl3 2010-ben számoltak be. Ditechnécium(III)-tetraacetát-diklorid és hidrogén-klorid reakciójával állították elő 300 °C-on. A TcCl3 szilárd, fekete anyag. C3V szimmetriájú, háromszög alakú Tc3Cl9 egységekből áll, melyben minden Tc atomhoz öt klorid ligandum és két másik technécium kapcsolódik, a Tc–Tc kötéshossz 244 pm.[6]
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Technetium(IV) chloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Technetium(IV)-chlorid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ szerk.: Lide, D. R.: CRC Handbook of Chemistry and Physics, 86th, Boca Raton (FL): CRC Press (2005). ISBN 0-8493-0486-5
- ↑ Schwochau, Klaus. Technetium. Wiley-VCH, 67. o. (2000). ISBN 3-527-29496-1
- ↑ (2005) „Speciation of technetium(IV) chloride under gamma irradiation”. Radiochimica Acta 93 (7), 409–413. o. DOI:10.1524/ract.2005.93.7.409.
- ↑ a b Catherine E. Housecroft: Inorganic chemistry. [Hauptbd.]. (hely nélkül): Pearson Education. 2005. 669. o. ISBN 013039913-2
- ↑ Georg Brauer. Handbuch der präparativen anorganischen Chemie 3, 3., umgearb., Stuttgart: Enke, 1600. o. (1981)
- ↑ (2010) „Synthesis and Structure of Technetium Trichloride”. Journal of the American Chemical Society 132 (45), 15864. o. DOI:10.1021/ja105730e. PMID 20977207.