Tefib
Tefib (vagy Tefibi, esetleg Itiib, tf-jb, jtj-jb-j) az ókori Egyiptom első átmeneti korában a 13. felső-egyiptomi szepat (nomosz), Itef-Hont kormányzója volt. Székhelye Szauti (vagy Aszjút, Lükopolisz) városában volt, körülbelül félúton Uaszet (Théba) és a Deltavidék között. Valószínűleg Heti kormányzó fia volt, őt magát pedig fia, II. Heti követte kormányzóként. Címei „herceg és kormányzó”, „a király kincstartója”, „Upuaut, Szauti ura főpapja”.
Élete szerkesztés
Tefib életéről csak III. Heti dokumentumai beszélnek, saját tárgyi emléke, építkezései nem maradtak fenn, viszont sírja ismert. Meszehtit követte a szauti kormányzóság élén. Névleg a hahninszui (Hérakleopolisz Magna) X. dinasztia alattvalója volt, valójában saját hadsereggel rendelkezett, bár ha valóban Heti fia volt, akkor ebben nincs semmi különös. Tefib észak felé nem terjeszkedhetett, ezért a hahninszui és szauti seregek közösen megtámadták a Szautitól kissé délebbre elhelyezkedő Abdzsut (Abüdosz). Az akció sikeres volt, az Uaszet által vezetett déli kormányzóságok nem tudták megakadályozni Abdzsu elfoglalását és feldúlását (erről a Merikaré intelmei számol be).
Tefib ebben a konfliktusban igen rossz hírnevet szerzett, mivel csapatai feldúlták az ősi abdzsui temetőt, Pekert (ma Umm el-Kaáb). E zűrzavaros helyzetben a Szauti és Hahninszu között fekvő Hmunu (Hermopolisz Magna) nomarkhésze, Neheri önállósította magát, míg Szauti a legvégsőkig kitartott Hahninszu mellett.
A déli hódítás hamarosan elveszett, II. Antef visszafoglalta Abdzsut, majd III. Antef tovább is haladt, míg majdnem Szautiig tolta ki Uaszet határait. Végül II. Montuhotep Hmunut és Hahninszut is elfoglalta, egyesítette a folyamvölgy városkirályságait, véget vetve a széttagoltság korának.
Külső hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, 113. old.
- II. Intef Archiválva 2016. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
