Tengerisünök
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.
Tengerisünök | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Alosztályok, öregrendek és rendek: | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát. |
Származásuk, elterjedésük
szerkesztésKörülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.
Megjelenésük, felépítésük
szerkesztésTestük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]
A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.
Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.
Életmódjuk, élőhelyük
szerkesztésEgyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.
Felhasználásuk
szerkesztésA nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.
Rendszertani felosztásuk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztésKapcsolódó cikkek
szerkesztésKépek
szerkesztés-
A tengeri sün váza.
-
A tengeri sün vázán még van néhány tüske
-
A vázlemezek egységes belső mészvázzá forrtak össze