Teofil antiochiai pátriárka

ókeresztény író, apologéta
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 14.

Antiochiai Szent Teofil, görögösen Theophilosz (ógörögül: Θεόφιλος ὁ Ἀντιοχεύς), (? – 183. október 18.) Antiochia pátriárkája 169-től haláláig, ókeresztény író, apologéta.

Antiochiai Szent Teofil
püspök
Születése
2. század
Halála
183. október 18.
Antiokheia
Tisztelete
EgyházaGörög ortodox egyház
TisztelikOrtodox kereszténység
Római katolikus egyház
Ünnepnapjaoktóber 13.
Ortodox kereszténység
Római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Antiochiai Szent Teofil témájú médiaállományokat.

Életéről mindössze annyit tudunk, hogy Antiochia püspöke volt, s a pogány hitről tért át a keresztény vallásra. Több vitairatot írt görög nyelven, melyek közül egy, egy bizonyos Autolükosz ellen, aki a keresztényeket kigúnyolta.

Autolükoszhoz

szerkesztés

A mű három, egymással lazán összefüggő könyvből áll, melyek közül az első kettő élénk, párbeszédszerű hangnemben íródott, a harmadik pedig levélformában. Idézett kronológiai számításai szerint munkáját 180 körül írhatta.

A keresztények belső liturgikus életéről - mely a pogányokat leginkább izgatta - keveset ír. A keresztény Istenképet viszont csak "belülről", a megtérés után tartja a pogányok számára megközelíthetőnek. Autolükosz magatartásának bírálata után áttér a pogány vallás kritikájára. [1]

Munkássága

szerkesztés

Ő volt az első keresztény író, aki a Szentháromságra a triasz (hármasság) kifejezést használta, bár szentháromságtana a korábbiakhoz képest nem jelent fejlődést. A semmiből való teremtés tételének megfogalmazásában azonban sokkal egyértelműbb, mint Szent Jusztinusz.[1]

Egyesek az antiochiai exegetikai iskola első képviselőjének tekintik. Kommentárjai érintik mind az ó-, mind az újszövetségi könyveket. Az általa említett művek, műfajok, (eretnek) szerzők a kortárs és közel kortárs szerzőknél is feltűnnek, ami aktuaitását, frissességét bizonyítja. Magát Theophiloszt is idézték már igen korán.[2]

  1. a b Az írást egyesek mesterműnek, mások közepes, vulgáris írásnak tartották. Filozófiája kétségtelenül nem eredeti - mint ahogy pl. Marcus Aureliusé sem. Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I. Az első három század. Ötödik, javított kiadás. Jel Kiadó, Budapest, 2007. 253-262
  2. Perendy László: Az egyházatyák Szentírás-magyarázata (Theológia, 2008/1-2, 34-39.)[halott link]

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés