Teregova
Teregova (románul: Teregova), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
| Teregova (Teregova) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Teregova |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327390 |
| SIRUTA-kód | 54289 |
| Népesség | |
| Népesség | 2790 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 (2011 okt. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 424 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Teregova
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Karánsebestől délre, az orsovai út jobb oldala közelében fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Teregova nevét 1447-ben említette először oklevél Thwreguba in districtu Myhald néven.
1544-ben Thwrygowa, 1548-ban Thwregowa, 1552-ben Trygowa, 1607-ben Terregova, 1808-ban Teregova néven írták.
1552-ben Trygowa Bánffy Mihály birtoka volt, aki itteni birtokrészét Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak zálogosította el.
1553-ban pedig Kornyáti Bekes László Trygowa beli birtokrészét adta zálogba Tövisi Cservicse Jánosnak.
Teregova település vízválasztóra épült, itt a török időkben kulcsfontosságú szerepet betöltő vár is állt.
Az állomástól délre a vízválasztóban található a "Porta orientalis" nevű alagút. Északra, a karánsebesi országútból Ruszkára elágazó mellékúton belül a Temes jobb partjához közel egykor Gaganis castruma állt.
Itt a castrum közelében 1828-ban útépítés közben, napfényre került egy római korból való katonai elbocsátó oklevél (diploma honestae missionis), mely innen a bécsi császári-királyi régiségtárba került.
A katonai elbocsátó diploma Antoninus Pius idejéből való, a Kr. u. 145-161 szept. 27. közt Calpurnius Agricola, T.-i Claudius Julianus konzulok alatt Dacia Malvensis helyőrségében 25 évig szolgált korosztálybeliek elbocsátását tartalmazza.
NevezetességekSzerkesztés
- Ókori castrum maradványai
- Alagút (Porta orientalis)
ForrásokSzerkesztés
- A Pallas nagy lexikona
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)