Teregova

falu és községközpont Romániában, Krassó-Szörény megyében

Teregova (románul: Teregova), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Teregova (Teregova)
RO CS Teregova (2).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségTeregova
Rang községközpont
Irányítószám 327390
SIRUTA-kód 54289
Népesség
Népesség2790 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság1 (2011 okt. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Teregova (Románia)
Teregova
Teregova
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″
Banat Josephinische Landaufnahme pg172.jpg
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Karánsebestől délre, az orsovai út jobb oldala közelében fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Teregova nevét 1447-ben említette először oklevél Thwreguba in districtu Myhald néven.

1544-ben Thwrygowa, 1548-ban Thwregowa, 1552-ben Trygowa, 1607-ben Terregova, 1808-ban Teregova néven írták.

1552-ben Trygowa Bánffy Mihály birtoka volt, aki itteni birtokrészét Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak zálogosította el.

1553-ban pedig Kornyáti Bekes László Trygowa beli birtokrészét adta zálogba Tövisi Cservicse Jánosnak.

Teregova település vízválasztóra épült, itt a török időkben kulcsfontosságú szerepet betöltő vár is állt.


Az állomástól délre a vízválasztóban található a "Porta orientalis" nevű alagút. Északra, a karánsebesi országútból Ruszkára elágazó mellékúton belül a Temes jobb partjához közel egykor Gaganis castruma állt.

Itt a castrum közelében 1828-ban útépítés közben, napfényre került egy római korból való katonai elbocsátó oklevél (diploma honestae missionis), mely innen a bécsi császári-királyi régiségtárba került.

A katonai elbocsátó diploma Antoninus Pius idejéből való, a Kr. u. 145-161 szept. 27. közt Calpurnius Agricola, T.-i Claudius Julianus konzulok alatt Dacia Malvensis helyőrségében 25 évig szolgált korosztálybeliek elbocsátását tartalmazza.

NevezetességekSzerkesztés

  • Ókori castrum maradványai
  • Alagút (Porta orientalis)

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)