Termékeny félhold

A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban, mint a civilizáció bölcsőjét. A fogalom rendkívül találó volt a térképen felvett alakja és termékeny földje folytán.

A termékeny félhold

Földrajza és éghajlata

Kánaán dombos vidékén a mediterrán növényzet a jellemző, az olajfa, füge, dió, mandula, pisztácia (görög nyelven: terminthosz), citrusfélék, szőlő, egyéb gyümölcsök, örökzöldek. Szíriában és Észak-Mezopotámia sztyeppei síkságán éppen elég a csapadék a földműveléshez és a legelőváltó állattenyésztéshez. Dél-Mezopotámia alluviális síkságán és a Nílus-völgyben a sivatagi éghajlat miatt azonban csak öntözéses földművelés lehetséges. Nem beszélhetünk tehát egységes területről éghajlati, földrajzi és gazdálkodási szempontból.

A civilizáció bölcsője

A 20. század közepéig úgy gondolták, hogy a termékeny félhold volt a mezőgazdaság kialakulásának területe, de az ekkori új ásatások eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az élelemtermelő gazdálkodásra való áttérésre a termékeny félhold peremterületein, a Zagrosz, Torosz-hegység, Libanoni-hegység és a Kármel-hegy lejtőin került sor. Azután az anatóliai Çatalhöyük és más lelőhelyek feltárása alapvetően változtatta meg ezt a képet.

A Tübingeni Egyetem kutatói 2013-ban megjelent tanulmányukban viszont az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.

Régészeti kultúrái

A mezőgazdaság kialakulásának területét a régészek a 2010-es évekig az i. e. 9000 előtt létező Natúf-kultúrához kötötték, amelynek nyomai nagyjából a későbbi Kánaán, Szíria valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. Egy 2013-as tanulmány szerint viszont 11 700 évvel ezelőtt a félhold délkeleti területén, a mai Csogha Golan területén egy településcsoport - amely legalább 2200 éven keresztül létezett - egyre fejlettebb módszerekkel földművelési tevékenységet folytatott. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa; ezeket később tovább nemesítették. Később új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó, de a növénytermesztés mellett már küzdelmet folytattak a gyomnövények ellen is. A településcsoport utolsó időszakában eljutottak az árpa, a búza és a lencse hatékony termesztéséig. i. e. 9000 és i. e. 7000 között (PPNA) ez a terület észak felé Anatólia délkeleti részeire, kelet felé a Zagrosz egész északnyugati felére is kiterjedt, i. e. 5000-re (PPNB, Haszúna-kultúra, valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már Egyiptom, Délkelet-Európa, a Kaukázus, Dél-Irán valamint Baktria is beletartozott.

Kultúra	Időszak	Terület
Kebara-kultúra	i. e. 18000–11000	Palesztina
Natúf-kultúra	i. e. 11000–9300	Palesztina, Fönícia és Szíria Eufrátesz-menti vidéke
PPNA	i. e. 9300–7300	Levante, Szíria, Észak-Irak
PPNB	i. e. 7300–5900	Észak-Levante, Dél-Anatólia
Haszúna-kultúra	i. e. 6000–5500	Észak-Irak
Dzsarmó-kultúra	i. e. 7. évezred eleje	Zagrosz, Kirkuktól keletre
Szamarra-kultúra	i. e. 5600–5000	Közép-Irak
Halaf-kultúra	i. e. 5500–4300	Észak-Irak, Észak-Szíria, Kelet-Anatólia
Ubaid-kultúra	i. e. 5900–4300	Dél-Irak
Gavra-kultúra	i. e. 4300–3100?	Észak-Mezopotámia
Uruk-kultúra	i. e. 4300–3100	Dél-Irak
Dzsemdet Naszr-kultúra	i. e. 3100–2900	Dél-Irak

Források

• Komoróczy Géza: Az ókori Kelet (ÓKOR, 2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
• A kőkori világ: Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Szerk. Dr. Göran Burenhult. Budapest: Officina Nova; (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1995. ISBN 963 548 219 1  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Termékeny félhold témájú médiaállományokat.