Főmenü megnyitása

Terry Reid (Huntingdon, 1949. november 13. –) angol énekes, gitáros, szerző.

Terry Reid
Terry Reid.jpg
Életrajzi adatok
Született 1949. november 13.
Huntingdon, Egyesült Királyság
Pályafutás
Műfajok Folk
Pop
Hard Rock
Blues Rock
Aktív évek 1965–napjainkig
Együttes Redbeats
Hangszer Ének
Elektromos gitár
Akusztikus gitár
Tevékenység
Kiadók Atlantic Records

Terry Reid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terry Reid témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Az 1960-as évek végén mint fiatal tehetség került be a köztudatba, de nem váltotta be azokat a sikereket amit jósoltak neki, vagy amit a vele együtt indulók (Robert Plant, Steve Winwood, Steve Marriott). Reidet lehet tekinteni a könnyűzene egyik nagy vesztesének, ugyanis karrierje kezdetén visszautasította mind a Led Zeppelin mind a Deep Purple énekesi felkéréseit. Szólókarrierje több, de inkább kevesebb sikerrel járt, majd az 1970-es évek közepétől fokozatosan eltűnt és nagyjából 10 évente 1 albummal jelentkezik azóta is. Felső hangregiszterekben hangja kísértetiesen hasonlított Robert Plantére.

Zenei munkásságaSzerkesztés

Terry 1968-ban alakított egy triót, amellyel el is készítette első nagylemezét, a Bang Bang You're Terry Reid-et. Ezen főként saját számok szerepelnek egy-két feldolgozás mellett. Műfajilag nehezen behatárolható, ugyanis vannak rajta folkos-popos-rockos elemek. Az album tele van friss energiával, viszont hallatszik, hogy néhány szám kissé összecsapott, és hogy nem volt még meg a koncepció. Azért találhatóak nagyszerű számok is: Without Expression, Bang Bang, Season Of The Witch. Még ebben az évben Terry és zenekara a legendás Cream előzenekaraként turnézott.

1969-ben megjelent a második albuma Terry Reid címmel. Ez már egy sokkal kiforrottabb lemez, melyen Reid már igazán megvillogtatja nagyszerű zenészi kvalitásait. Felsőfokban lehet csak beszélni a Superlungs My Superwoman, a Rich Kid Blues című számairól, vagy a May Fly ról, melyben hangjának minden sokszínűségét megcsillogtatja, és a Better by far, melyből rádiósláger lett, bár érezhetően nem Terry műfaja volt. A korong megjelenése után részt vett előzenekarként a Rolling Stones észak-amerikai turnéján.

1970-ben fellépett a legendás Isle of Wight fesztiválon, majd az Atlantic lemezkiadóhoz igazolt át.

1973-ban River címmel megjelent a harmadik albuma. Kedvező kritikai visszhangja volt, de a közönségsiker elmaradt. Ezen az albumon található a nagy koncert kedvenc száma a Dean, ezen kívül még meg lehet említeni a gyönyörű egy szál akusztikus gitárral előadott Dreamet, vagy Milestonest is.

1976-ban megjelent Seeds Of A Memory címmel az utolsó jelentősebb Reid-album. Már abszolút csak a rajongói voltak kíváncsiak a munkájára, így nagyon alacsony példányszámban fogyott el, viszont található rajta három, a Reid életmű alapjaként szolgáló szám: Faith To Arise, To Be Treated Rite, Seed Of Memory. Reid karrierje ezután a két sikertelen album után kettétört, ekkor mindössze 27 éves volt.

A 80-as években visszavonult és mint sessionzenész dolgozott tovább a szakmában.

Ezután kiadott még pár lemezt, de ezek többnyire erőtlen próbálkozások voltak. A 90-es években a másik egykori nagy tehetséggel, Mick Taylorral turnézott. 2005-ben és 2007-ben Angliában klubturnékon vett részt.

LemezeiSzerkesztés