Kétpettyes tövishátúsáska

rovarfaj
(Tetrix bipunctata szócikkből átirányítva)

A kétpettyes tövishátúsáska (Tetrix bipunctata) a tövishátúsáska-félék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Kétpettyes tövishátúsáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Tövishátúsáska-félék (Tetrigidae)
Nem: Tetrix
Tudományos név
Tetrix bipunctata
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kétpettyes tövishátúsáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kétpettyes tövishátúsáska témájú médiaállományokat és Kétpettyes tövishátúsáska témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A kétpettyes tövishátúsáska testhossza a hím esetében 8-10 mm, a nőstény 9-13 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Alapszíne és mintázata változatos, többnyire különféle barna és szürke dominálnak. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, tüskeszerűen meghosszabbodott nyúlványa mindkét nem esetében a potroh végéig ér. A tüske felső oldalán középen többnyire (de nem mindig) két nagy sötét folt látható. A torpajzs elülső széle középen kicsúcsosodik a fej irányába. A csápok rövidek és vastagok, a leghosszabb íz is csak 2x olyan hosszú mint széles. A hátsó szárny látható része kb. kétszer hosszabb az elsőnél.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok szerkesztés

Közeli rokonaival, pl. a ligeti tövishátúsáskával lehet összetéveszteni.

Elterjedése szerkesztés

Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól Közép- és Észak-Európán keresztül egészen Északkelet-Kínáig. Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken fordul elő, (pl. Kőszegi-hegység, Bakony, Budai-hegység, Aggteleki-karszt), az Alföldön ritka.

Életmódja szerkesztés

Száraz gyepek, napos tisztások, erdőszegélyek, homoki gyepek, sziklagyepek, felhagyott kőbányák lakója. A talajon tartózkodik, kedveli az olyan élőhelyeket, ahol a talaj kopárfoltos, sziklás, mohás, részben avarral borított. Röpképtelen. Különféle növényekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik.

Kifejlett példányaival márciustól októberig (leggyakrabban nyár végén) lehet találkozni. A nőstény májustól augusztus végéig rakja le petéit. A lárvák kb. két héttel később kelnek ki és (különféle fejlődési stádiumokban) áttelelnek. Az imágó is áttelelhet.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés